Főrendiházi irományok, 1878. VIII. kötet • 438-487. sz.

Irományszámok - 1878-438

CDXXXVIII. SZÁM. 11 ad c) A megsemmisítésnek az általános indokokban kifejezett czélja és jogi alapja következetesen azon kellék felállítására vezetne, hogy a folyamodó a fennálló törvénykezési szabályoknak megfelelőleg teljes bizonyítékot állítson fel az iránt, hogy az értékpapír tény­leges birtokából véletlenül elveszett, vagyis hogy az értékpapir birtokában volt, és hogy ezen birtoklás véletlenül megszűnt. Gyakorlatilag azonban ennek keresztülvitele a legszámosabb esetekben magát a meg­semmisítés lehetőségét kétségessé tenné : és pedig azért, mivel a jelzett körülményeknek per­rendtartásszerű teljes bizonyítása rendszerint nem is lehetséges. A javaslat tehát, más tör­vényhozások példájára, a jelzett körülményeknek csak valószínűvé tételét kívánja ; ezt pedig annál nagyobb megnyugvással teheti, minél bizonyosabb, hogy a >valószinűvé tétele hazai törvénykezésünkben már bevett és concret tartalommal biró fogalmat jelez. (így például 1868 : LIV. t. ez. 324. §. >alaposan vélelmezhető«, 338. §. >veszélyeztetés valószínűsége forog fenn«.) Nincs is elegendő ok azon aggályra, hogy a bizonyítás ezen könnyűségénél fogva a megsemmisítés roszhiszemüleg és teljesen alaptalan előadásokkal nagy számban megindittatnék. Azon országokban, melyekben a javaslat által indítványozott rendelkezéssel hason intézkedések állanak fenn, e tekintetben a panaszok fel nem merültek. A megsemmisítési eljárás megindítása iránti kérvényekre nézve indítványozott egyéb kellékek és alakszerűségek bővebb indokolást alig igényeihétnek; miután azok az eljárás természetéből és czéljából önkényt folynak. 6—8. §§. 21. §. 2. Azok után, mik az általános indokokban elmondattak, ezen rendelkezések közelebbi indokolása felesleges. Miután a megkeresett hatóság nyilatkozata közhitelességü okmánynak vétetik, nagyon természetes, hogy azon esetben, melyben annak tartalmából az tűnik ki, hogy a megsemmi­síttetni kivánt papír vagy sohasem létezett, vagy többé már nem létezik, az eljárás meg­indítása iránt beadott kérvény elutasítandó leszen és annak következményét képezi azon rendelkezés, hogy ily elutasító határozat ellen jogorvoslatnak hely nem engedtetik. Hogy a megkeresett hatóság nyilatkozatában egyedül annak kijelentésére tartozik szo­rítkozni, hogy az értékpapírnak előadott ismertető jelei helyesek-e és az értékpapírban ki­fejezett követelés fennáll-e még vagy nem? ellenben a megjelölt adatok kiigazításába vagy a kérdéses értékpapírra vonatkozó közlésekbe nem bocsátkozhatik ; ez folyománya azon elvnek, mely a jelen javaslaton következetesen áthúzódik, t. i. lehetővé tenni ugyan a jogosítottnak, hogy az értékpapir véletlen elvesztéséből szenvedett károsodását mások által szerzett jogok sérelme nélkül jóvá tehesse, de nem kötelezni az értékpapir által kötelezett felet, vagy annak közegeit arra, hogy a jogosítottnak arra segédkezet nyújtsanak, hogy neki feladatát meg­könnyítsék és távol tartani minden oly rendelkezést, mely különösen az állami értékpapírok tekintetében, a megsemmisítési eljárások szaporítására módot nyújthatna és ez által azok hitelét és kelendőségét csökkentené. 9. §. 20. §. A megsemmisítési eljárás megindítása folytán kibocsátandó hirdetvény czélja: kinyo­mozni, hogy a folyamodónak az értékpapir elvesztése előtt fennállott állapotba visszahelye­zésére nézve az általános indokokban jelzett feltételek megvannak-e? kinyomozni tehát, hogy nincs-e valaki, ki a megsemmisíttetni kivánt papirt tényleges birtokában tartja ; figyelmeztetni 2* Az QrszÄ*£GS>w

Next

/
Thumbnails
Contents