Főrendiházi irományok, 1878. VIII. kötet • 438-487. sz.

Irományszámok - 1878-454

124 GDLIV. SZÁM. A 13. §. intézkedéseinek szükségét a figyelő és megelőző rendőri működés igényei indokolják. A 14. §. magyarázatot nem igényel, ,a dolog természetéből folyó intézkedést tartalmazván. A 15—33. §-ok az előnyomozásokról, elfogatásról, letartóztatásról, házkutatásról, személy motozásról, lefoglalásról, a házakba való lépésről, a bII.incs alkalmazásáról s a letartóztattaknak biró elé állításáról szólanak. E szakaszok nagy része oly természetű*, hogy azok csak azért vétettek ezen törvényjavaslatba fel, mert, mint már előadatott, a bűnvádi eljárásról rendszeres törvénykönyvünk nincs, minélfogva arra, hogy ezen, a személy szabadságra nézve oly fontos esetekben egyrészről a személyes szabadság biztosíttassák, másrészről pedig a rendőrségnek a lehetőség megadassék, hogy a közjó érdekében történő eljárásában és működésében törvényes alapot ne nélkülözzön, II.ynemű intézkedéseknek a törvényjavaslatba való felvétele mellőzhetlennek mutatkozott. Ezen intézkedések a királyi törvényszékeknél a bűnvádi eljárásra vonatkozó gyakorlattal és a büntető törvények életbeléptetéséről szóló 1880- évi XXXVII. t. ez. 42. és 44. §§-ai alapján kiadott belügy ministeri és igazság ügy ministeri eljárási szabályokkal teljes Összhangzásba hozvák. E szakaszokban ezen felül oly intézkedések is foglaltatnak, melyek szükségesek arra, hogy a rendőrség kellő erélylyel és sikerrel léphessen fel. — (18. §.) vagy hogy a nagy közönséget oly társadalmi rétegek ellenében sikeresen megvédhesse, melyek nagy részben kiválóan veszélyesek és melyeknél a közérdek s biztosság kivánják az alakiságok egyszerűsitését és a gyorsítást az eljárásban. (§§. 19 és 20.) Ugyancsak II.y természetű a 26. §., mely bizonyos nyII.vános helyiségekbe a kutatás eszközlését bizonyos körülmények között megengedi. A kihágásokról szóló büntető törvénykönyv 87. §-a, melyre a 23. §. hivatkozik, szerencsejáték-vállalatra vonatkozik. A 24. §.atoloncz-ügyre nézve fentartja változatlanul a tényleges állapotot. — A tolonczügyet, melynek szabályai még az Ötvenes évek elején keletkeztek, a változott viszonyoknak megfelelően szabályozni szándékozom ugyan, addig azonban, mig az eszközölhető' lesz, a tényleges állapot fentartása a közbiztonság érdekében mulhatlanul szükséges, s különben is a tolonezügyet a fővárosban más alapokon, mint az egész országban kezelni nem lehet. E szakasz egyébiránt Összhangzásban van a kihágásokról szóló büntető törvény 69. §-ával a 28. 29. 30. és 31. szakaszok nem igényelnek magyarázatot, szintügy nem a 32. és 33. szakaszok, melyek oly épületbe való behatolást szabályoznak, mely a katonaság vagy honvédség által használtatik. A 34. §. a rendőrségnek egész általánosságban megadja a jogot, hogy támadás vissza• utasitására és tettleges ellenszegülés legyőzésére kényszereszközöket alkalmazhasson, sőt szükség esetében fegyverét is használhassa. —- A rendőrségnek a jelen törvényjavaslat 48. §-a alapján adandó részletes utasításban leend helye a fegyver használatának feltételei és módozatai iránt részletesen intézkedni, hogy minden önkénynek és visszaélésnek lehetőleg eleje vétessék A 35. §. intézkedése önmagát igazolja. A 36. 37. és 38. §~ok a közbékét veszélyeztető nagyobb népcsoportosulások vagy tényleges lázadás folytán a sorkatonaság vagy honvédség igénybevételének esetére vonatkozólag szabályozzák az eljárást, mi iránt szintén nincs eddig nálunk törvény, mint más országokban, melyekben ez ügyben specialis törvények intézkednek, mint például Angliában az úgynevezett >Eiot Act«. A 39. §• a fővárosi rendőrséget felhatalmazza, hogy bizonyos esetekben a tettest vagy alaposan gyanúsítottat más törvényhatóság területén is üldözhesse és elfoghassa, s előszabja az