Főrendiházi irományok, 1878. VIII. kötet • 438-487. sz.
Irományszámok - 1878-454
CDLIV. SZÁM. 125 alakiságokat, melyek ez alkalommal megtartandók. Ez intézkedés a tettes gyors kézrekeritése szempontjából mellőzhetlen s nemcsak a büntető igazságszolgáltatás, hanem gyakran a kárositott magán fél érdekében is fekszik. A 40. és 4t. §-okra vonatkozólag nem kell magyarázat. II~ik fejezet. Azon kérdés, hogy a nagy, II.letőleg fővárosok rendőrségének miként kell szervezve, s a lakosság számának és a topographicus helyzetnek figyelembevételével mII.y szellemi és anyagi erővel kell ellátva lennie, hogy magas és hálás hivatásának mennél sikeresebben megfelelhessen, s a társadalmat a gyakran az ész és tudomány fegyverével is ellátott gonoszság üzelmei ellen lehetőleg megvédhesse, napjainkban már nemcsak elméletII.eg, hanem gyakorlatII.ag is megoldottnak tekinthető. Paris, London s utóbbi időben Bécs is oly mintaszerüleg szervezett szakképzett s kellő számú rendőrséggel birnak, hogy azoknak példáit nem csak lehet, hanem kell is a helyi viszonyoknak és a, nemzet geniusának megfelelő módosításókkal utánozni, annyival inkább, mert a roszra hajló s az önérdeket tII.tott utón is kielégíteni törekvő emberi természet mindenhol egyforma, s csak a módozatban lehet eltérés. E mintákat tanulmányozva s Budapest viszonyait figyelembe véve, van a törvényjavaslat 2-ik fejezetében (42—54. §§.) a fővárosi rendőrség szervezete nagy vonásokban körvonalom va, mint ennek [törvényben lennie kell, a keretnek kitöltése a rendeleti útnak s intézkedéseknek lévén fentartva. E keret ugy van megállapítva, hogy az a rendőrség folytonos fejlesztését szaporítását, javítását, kiterjesztését, a rendszer változtatása nélkül lehetővé teszi. Ezen 2-ik fejezet egyes szakaszai magokban oly vII.ágosak, hogy azokat egyenkint magyarázatokkal kisérni alig szükséges, hanem igenis szükséges, hegy a törvény alapján eszközlendő első szervezés személyzeti létszámát, a járandóságokat s dologi kiadásokat előtüntető kimutatásra általában a következőket jegyzem meg. Az iránt, hogy a fentebb jelzett minták szerint szervezett rendőrség mennyibe fogna Budapesten kerülni, megközelito számítást tétettem, melynek eredményét az 7. alá csatolt kísérleti költségvetés tünteti elő s melyből kivehető, hogy a szükséglet, a megkívántató személyszaporitással, felszereléssel, különféle eszközök előállításával stb. az első évben közel J. mII.lió frtot igényelne, holott a rendőrség a tényleg csak 468,709 frtba kerül. Igaz ugyan, hogy ezen közel 1 mII.lió forint, szemben a londoni rendőrség költségével, mely a City külön rendőrségén kívül 1879/80-ban 11.400,244 frtba, a párisival, mely 1870-ben 6.400,000 frtba a bécsivel, mely 1879-ben 2.292,200 frtba került,— aránylag túlságosnak nem mondható, különösen akkor, ha tekintetbe vétetik, hogy nálunk az első beszerzésekre, felszerelésekre s eszközökre tetemes összegek igényeltetnek s hogy nálunk a mostani főváros 4 négyszögmért* földet tevő területének felette kedvezőtlen topographicus helyzete, mely hegységeket, rónaságot s nagy folyamot foglal magában, a költségeket tetemesen növeli. Mindamellett tisztában voltam, az iránt, hogy jelenlegi viszonyaink között csupán a fővárosi rendőrségre közel egy mII.lió forint nem lesz fordítható, s oda irányozám törekvésemet, hogy adván a fővárosi rendőrségnek olynemü szervezetet és keretet, hogy az később rendszerváltoztatás nélkül folyton fejleszthető lehessen, a költségek jelenleg akként állapíttassanak meg, hogy azok az eddigi költségeket egyszáz, legfelebb 120,000 forinttal ne haladják túl. Ezt ugy értem el, hogy a fővárost csak hét alkapitányi kerületre osztottam fel, pedig a városi kerületek száma szerint tíznek kellene lennie, s számításon kívül hagytam egy külön dunai (vízi) kerületet, vagy erre vonatkozó expoziturát, pedig ennek a londoni Themse-rendőrség Thames Police) mintájára való életbeléptetése igen kivánatos, sőt szükséges volna annyival l
