Főrendiházi irományok, 1878. VII. kötet • 401-437. sz.

Irományszámok - 1878-413

222 GDXIII. SZÁM. 3. A garantiának egyik legjelentékenyebb neméül tekinthető a javaslat azon intézkedése, mely szerint a kényszer-egyezség érvényességéhez kettős irányban kivántatik többség és pedig olyképen, hogy az egyezséget ne csak a megjelent szavazatképes hitelezők absolut többsége fogadja el, hanem e többség egyúttal a követelések összességének többségét is képviselje. BármII.y többséget kívánna is a törvényhozás megállapitani, nem védhetné meg kellően a jóhiszemű hitelezőket, ha a többséget egyoldalú alapra fektetné; mert a közadós könnyen módot találna az egyoldalú többséget mesterséges utón biztositani; mig ellenben a kettős többség mellett, a kijátszás lehetősége legalább nem annyira valószinü. 4. Gondos megfontolást és helyes szabályozást igényel a hitelezők szavazati joga annál is inkább, mert a bejelentett követelések' a felszámolási határnapon rend szerint nem mind álla« pittatnak meg. A törvényhozás e tekintetben kettős utat választhat, ugyanis: vagy minden bejelentett követelés birtokosának szavazati jogot ád vagy e jogot csak azokra szorítja, kiknek követelései már liquidálva, vagy egyébként biróII.ag már megállapítva lettek. Az elsőt azért nem lehetne helyeselni, mert a közadósnak módot nyújtana fingált követelések felállításával magának mesterséges többséget biztositani; az utóbbit pedig azért nem, mert könnyen megtörténhetnék, hogy a közadós egyik vagy másik hitelezőjével összejátszva, a többiek nagy részét a szavazati jogtól az által fosztaná meg, hogy ezek követeléseit a felszámolási határnapon megtámadtatná. A törvényhozásnak tehát közép utat kell tartani, vagyis lehetővé kell tenni azt, hogy bizonyos feltételek mellett, az oly hitelezők is szavazati joggal birjanak, kiknek követelései a felszámolási határnapon esetleg megállapitva nem lettek. 5. A javaslat, megfelelőleg a nevezetesebb csődtörvények intézkedéseinek, az egyezség érvényességének feltételeként jelöli ki a bírói jóváhagyást; az egyezségnek tehát minden esetben és tekintet nélkül arra, hogy egyhangúlag vagy szótöbbséggel jött-e létre, a bíróság jóváhagyása alá kell terjesztetni. Arra nézve, hogy a szótöbbséggel létrejött egyezség az Összes, tehát azon hitelezőket is kötelezze, kik követeléseiket be nem jelentették, vagy az egyezséget el nem fogadták, múlhatlanul szükséges, hogy a létrejött megállapodás bírói határozattal megerősíttessék ; mert kötelező erőt csak ennek lehet helyesen tulajdonítani. Ott, hol bizonytalan jogviszonyok megállapításáról, ismert és ismeretlen hitelezők érdekeiről van szó, a szótöbbséggel létrejött egyezségnek bírói határozat nélkül minden hitelező ellenében joghatályt tulajdonítani, valóban indokolatlan megtámadása lenne az egyesek jogainak. De szükségesnek tekintendő a birói jóváhagyás az esetben is, ha az »egyezség egyhangúlag és a törvényes szabályok teljes megtartása mellett keletkezett; mert eltekintve attól, hogy II.y esetben is lehetnek ismeretlen hitelezők, a bíróságnak az Összhitelezők szempontjából kell az egyezséget vizsgálnia, II.letőleg magának meggyőződést szerezni arról, hogy az egyezség az összhitelezők érdekeivel nem ellenkezik ; mert az °lj egyezséget, mely a most érintett irányban megnyugtatást nem nyújt, a biróság még az esetben sem fogadhatná el, ha a törvény minden feltételei megtartatnának. A törvény akép rendezze be intézkedéseit, hogy a kényszer-egyezség alkalmas mód legyen ugyan a esőd megszüntetésére; de viszont meg kell gátolnia azt, hogy a bukott a csődöt kényszer-egyezség kieszközlésére felhasználhassa. E szempontokat tartja a javaslat szem előtt, midőn 6. az egyezséget minden oly esetben kizárja, midőn az adós magát a kedvezményre érdemetlenné tette, vagy midőn attól lehetne tartani, hogy a csődöt kényszer-egyezség kieszközlósere akarja felhasználni. A javaslat tehát határozottan kijelöli azon eseteket, melyekben az egyezségi eljárás meg sem indítható. A csődeljárás szempontjából sokkal helyesebb, ha a törvény bizonyos esetekben a kényszer-egyezséget czélzó lépéseket már a priori kizárja, mint ha a sikertelen kísérlet megengedése által a csőd befejezését meggátoltatni engedi. II.yeneknek tekinthetők : ha a közadós a mérleget bemutatni elmulasztja, ha kereskedelmi könyveket egyáltalán nem vezetett, vagy ha könyvei oly rendetlenek, hogy azokból vagyoni állása, különösen pedig