Főrendiházi irományok, 1878. VII. kötet • 401-437. sz.
Irományszámok - 1878-413
CDXIII. SZÁM. 103 kifejezésre vannak juttatva, sőt azok „a hitelezők jogai a csőd megszüntetése után" czímű rendelkezések felvétele által igényelt kiegészitésüket is nyerték. Hason eredmény éretik el a kereskedelmi csődökre érvényes általános határozatokat, a csődnyitást és annak közzétételét, a mérleg megállapítását és a szövetkezeteket II.lető intézkedések bírálatánál is. Az e helyt kellőleg méltatható kényszeregyezség szempontjából a ministeri indokolásban bőven ki vannak fejtve a jogi- és a kereskedelmi üzlet sajátosságából eredő azon mozzanatok, melyek ezen intézmény behozatalának igazolására felhozhatók. A bizottságnak nem kerülték ugyan ki figyelmét ama veszélyek, melyek a kényszeregyezség intézményének behozatalával kapcsolatosak. De miután azon intézmény érvényesitésére javasolt rendelkezésekben a kérdéses veszélyek ellenében kellő biztosítékot lát, ugy a kényszeregyezség intézményére, valamint az annak érvényesülésére nézve indítványozott intézkedések ellen, az újahbkori törvényhozások hason megállapodásai mellett, nem vél alapos kifogást tehetni, sőt azoknak a kereskedelmi csődök mellett a közönséges csődökre leendő alkalmazása elébe sem kivan, a méltányosság és czélszerüség szempontjából felsorolható számos érv folytán, akadályokat gördíteni, és pedig annyival kevésbbé, mivel a jelzálogos hitelezők által szerzett jogok amúgy is érintetlenül maradnak. A csődtörvény hatályának biztosítására, a mennyiben súlyosabb beszámítás alá eső bűntett, avagy vétség nem forog fenn, a magyar büntető törvénykönyvnek a bűntettekről és vétségekről rendelkező része 414—417. §§. tartalmazzák ugyan a megfelelő rendelkezéseket, mindazonáltal természetüknél fogva nem vonhatók fogalmuk alá mindama vétségek, melyek a csődtörvény egyes rendelkezései kijátszására irányulván, ugy a jogosság, mint a czéls 4 zeruség szempontjából büntetlenül nem hagyhatók. Ezekből kiindulva, csak helyeselhető, mikép a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban a koholt követelések támasztói és bejelentői, nemkülönben a csődeljárásnál igényelt szavazatok szerzése és gyakorlása körül felmerülhető visszaélések megtorlására megfelelő büntető határozatok foglaltatnak. A mi végül az átmeneti intézkedéseket II.leti, azok önmagukban hordván helyességük indokolását, a bizottság a kérdéses törvényjavaslatot általánosságban a nagyméltóságú főrendiháznak elfogadásra ajánlja. A bizottságnak a részletekre vonatkozó észrevételei és azok alapján a nem észrevételezett intézkedésekkel együtt elfogadásra ezennel tiszteletteljesen ajánlt indítványai a következők : 1. Miután sem a méltányossággal, sem a jogosság követelményeivel össze nem egyeztethető, hogy a gyámolatlan közadós a csődhitelezők beleegyezése esetén is megfosztassék a csődvagyonbóli támogatástól, javasoltatik, mikép az 5. §. második bekezdéséhez záradékul a következők toldassanak: »és II.yenben csak a csődhitelezők beleegyezésével részesíthető«. 2. A 27. §. 1. pontjában a hivatkozás a 205. §-ról a 244, §-ra helyesbitendő. 3. Az 5. §-ban tett módosításnak megfelelőleg a 49. §. 5-ik pontjául a következők veendők fel. »5. A közadós részére megállapított tartási költségek. (5. §.)« 4. A 72. §-nál a betéti és a közkereseti társaságok tagjai, II.letőleg beltagjai ellen inditható csődökre II.letékes biróság kijelöléséről is szükség lévén a kereskedelmi törvény határozmányaihoz képest gondoskodni, az ezen §. második bekezdése a következőleg egészítendő ki: »A közkereseti és betéti társaság tagjai, II.letőleg beltagjai elleni csődeljárásra (249. §.) hasonlag azon törvényszék II.letékes, melynek területén a társaságnak székhelye van.« 5. A 74. §-nál e szók után »az II.letékes biróság által« vII.ágosság kedvéért »hivatalból« szúrandó be.
