Főrendiházi irományok, 1878. VI. kötet • 345-400. sz.
Irományszámok - 1878-351
CGCLI. SZÁM. 73 szüntetése után s az úrbéri kárpótlások megtérítésével (a kártérítések megállapításával) a vallási alap alap tökéjének csorbitása nélkül könnyen kiegyenlítetett ; mig a horvát vallási alap az állami dotatiót a maga állandó deficzitjének kiegyenlítése czéljából s minden kilátás nélkül a megtérítésre kapta. 3. mivel a kir. országos kormány el nem ismerheti a magy. kir. pénzügyi minister követelésének liquid voltát azért, mivel az 1868. évi állam (köz) jogi kiegyezési törvény XXX. czikkében s az 1873. évi kiegyezési revision ál XXXIV. czikkében csak a horvát, sziavon s a magyar alapok közti leszámolás van kimondva, nem pedig a. leszámolás a csász. kir. állami kincstárral: ennélfogva a kir. országos kormány teljes joggal azon véleményben van, hogy az 18Ç8. és 1873. évi közjogi kiegyezés által, mely a pénzügyi egyességet is átöleli, hatályon kivül helyeztettek az absolut időből való Összes követelések és ellenkövetelések ; 4. mert ha az egykori centralisált absolut osztrák államtól a pénzügyi kiegyezésnél a pacziszczensek között fel volt osztva a leltár, a jogosság azt kivánja, hogy a horvát autonómiának kiszolgáltassanak azon activák, melyek az autonom ágakra esnek, melyek neki szólnak, miután a kir. országos kormány az autonom kormányzat összes ágazatában az állami hatóságot képviseli, az általános jogi alapelvek szerint pedig az állami élet azon ágazataiban az adósság consolidatiója keletkezett; 5. mivel a horvát-magyar vallási alapnak, a mig az közös, kötelességében áll tekintet nélkül az elkülönítendő Horvát tangensre, Horvátország cultus szükségleteit fedezni; s ha az emiitett vallási szükségleteket 1848. évtől kezdve 1867. évig a közös horvát-magyar vallási alapok helyett az akkori csász. kir. állami kincstár fedezte, ezen adósságnak kért megtérítése csak is a közös horvát-magyar vallási alap terhére eshetik, nem pedig az elkülönítendő' horvát tangensre; végül 6. mivel a közösen kezelt objectumnak elkülönítésénél az illető résznek csonkitlanul, azaz hiány nélkül kell átadatnia ; ha pedig azon objectumnak felosztása, akár a magyar korona alatt FŐBKNDI IROMÁNYOK VI. 1878/81. lahko izplacen, docim je hrvatska vjerozakonska zaklada drzavnu dotaciju u svrhu namirivanja svoga trajnoga manjkai bez izgleda na povreták dobivala. 3) jer kr. zemalj. ylada nemoze priznati likvidnost trazbine kr. ug. ministra financijah stoga, sto je drzavopravnom nagodom od g. 1868 zak. cl. XXX i, revizijom nagode od god. 1873 öl. XXXIV samo obracun izmedju hrvatskoslavonskih i ugarskih zakladah izveően, ne pako sa c. kr. drz. erarom, pa stoga drzi kr. zemalj. vláda podpunim pravom, da su drzavopravnom nagodom od g. g. 1868. i 1873. koju i financijalnu nagodu obsize izvan krieposti stavljene sve trazbine i protutrazbine iz absolutnoga doba; 4) jer, ako je od nekadasnje centralisivane absolutne austrijske drzave kod financijalne nagode inventar razdieljen bio medju paciscente, zahtieva pravednost, da se hrvatskoj samoupravi izruce ona aktivá, koja doloze na autonomne grane, koje su njoj urucene, posto kr. zemaljska vlada u svih granah autonomne uprave reprezentira drzavnu vlast, a po obcih pravnih temeljnih nacelih nastala je u onih granah drzavnoga zivota konsolidacija duga; 5) sto hrvatsko-ugarskoj vjerozakonskoj zakladi, dok je ista zajednjcka primadlezi duznost, bez obzira na izlu3it se imajuiu hrvatsku tangentu bogostovne potrebe Hrvatske pokrivati a ako je spomenute bogostovne potrebe od g. 1848 do 1867 mjesto zajedniőke hrvatsko-ugarskevjerozakonske zaklade pokrivao tadasnji c. kr. drzavni erar, moze zahtiovaui povratak toga duga pasti jedino na teret zajedniőke hrvatsko-ugarske vjerozakonske zaklade a ne na izlucit se imajuce hrvatske tangente konacno. 6. sto se kod izlucbe zajednicki upravlena objekta mora dotiőni dio neokrjen to jest bez manjka predati, ako se pako kani dioba toga objekta preuzeti büdi prema broju pod ug. 10 iA
