Főrendiházi irományok, 1878. VI. kötet • 345-400. sz.
Irományszámok - 1878-351
70 CCCLI. SZÁM. c) Az utóbhi Összegből levonandó 10,925 frt 75 krnyi összeg a kamatokkal együtt 184-8. évtől kezdve 1875, évig azért, mivel a magyar vallási alapnak ugyanazon ügyletből még 123,654 frt 47 krnyi követelése van a kamara irányában (ez kitenne : tőkében 10,925 frt 75 krt kamatokban .... . 14,202 „ 50 ,, összesen 25,128 frt 15 krt). A bizottsági tárgyalás fő- és általános elvének felvétetett, semmikép be nem bocsátkozni a kincstár holmiféle követeléseibe s ezzel nem complicálni a tárgyalást s ennek következményét az eredménytelenség veszélyének kitenni. A vita végén jelentkezett a magyar kir. pénzügyi ministerium képviselője 1.581,447 frt 21 krnyi követelésével; azonban utasítva lön külön tárgyalásra, mely semmikép össze nem tévesztendő a horvát alap contingensének elkülönítésével. Azon határozatot illetőleg, mely a fiumei vallási alapra vonatkozik, meg kell jegyezni ugyanitt; hogy azon határozat teljesen alapnélküli, mert Herián számvevőségi hivatalnok 1866. évben a reá bisott fiumei tőkék kimutatásánál összetévesztette (Összevegyitette) a czirkveniszai és a novii expálosok zárdáinak tőkéit, Hanzély pedig az utóbbi elkülönítési munkálatot 1875. évről összeállította (elkészítette), azon tőkéket a fiumei alapból ki nem vette (abból el nem különítette). Habár az érintett határozat jelen kérdésben határozottan helytelen, a horvát delegatus: Halper Imre kir. kormánytanácsos mégis kénytelen volt beleegyezni (ráállani), hogy a szóban levő kérdésnek elintézése külön tárgyalás elé terjesztessék Fiúménak részvételével, hogy valamikép az egész elkülönítési tárgyalást meg ne hiusitsa. Hasonlókép igazolatlan azon határozat is, hogy Horvátországtól megvonassék 25,128 frt 50 krnyi összeg azért, mivel Magyarországnak a javak csereügyletéből a kamara irányában állítólag még holmi követelése van; mely határozatot Halper horvát delegátus szintén erősen ellenezte. A bizottság azon határozatát, hogy a felnőtt kamatok fizettessenek ki, földtehermentesiC) Ad ove potonje svote ima se sustegnurj svota od 10,925 for. 75 kr. s kamati od god. 1848. do 1875 zato, sto ug. vjerozakonska zaklada iz istoga posla joâ trazbinu od 123,654 for. 47 kr. na komoru ima (ovo iznasalo glavnica od . . . . 10,925 for. 75 kr. i kamaté od . . . . 14,202 for. 50 kr. ukupno 25,128 for. 25 kr.) Za glavno i obcenito naCelo povjerenstvene razprave uzeto bje wupustiti se nikako u kakove trazbine er ara, ter lakó komplicirati razpravu, i posliedak iste opet izvrgnuti pogibelji neuspfaha. Na koncu debate prijavi se zastupnik kr. ug. ministrastva financijah s trazbinom od 1.581,447 fr. 21 kr. nu bude sa svojom trazbinom upucen naposebnu razpravu, koja se nikako nema pomesati s izluébom hrvatskoga zakladnoga pripadka. Glede zakljutfka, ticuceg se rieeke bogostovne zaklade mora se ovdje opaziti da je isti zakljucak posve netemeljit, jer je raóunarski Oinovnik Herian g. 1866. kod nalozena mu izkazivanja rießkih glavnicah pomiesao glavnice samostanah expaulinah u Cirkvenici i Novom, a Hanzély, koj je zadnje izluőbeni operát od g. 1875 sastavio nije te glavnice izluéio iz rieőke zaklade. Premda je reúeni zakljucak u óvom pitanju posve neumestan, morao je ipák hrvatski delegat kr. vladni savjetnik Mirko Halper pristati na to, da se rieSenje ovoga pitanja predlozi na posebnu razpravu s uticajem Rieke, da ne osujeti cielu izluöbenu razpravu. Isto tako neopravdan je zakljuőak, da se Hrvatskoj uztegnu 25,128 for. 50 kr. sto Ugarska s posla izmjene dobarah tobozje jos njeku trazbinu nakomoru ima, koj emu se zakljuöku takodjer hrvatski delegat Halper zivo opirao. Zakljucak povjerenstva, da se narasle kamaté izplate u razteretnicah po nominalnoj vriednosti,
