Főrendiházi irományok, 1878. VI. kötet • 345-400. sz.

Irományszámok - 1878-351

CCCLI. alapnak, ez pedig az udvari kanezellariának 1786. márczius ii-én 3068, és illetőleg 1790. évi márczius 29-én 3658. sz. a. kelt átirata folytán a magyar commassált alapnak adta át. Az 1866. évi költségvetés szerint ezen alap 122,154 frt 23 krnyi tökéből állott. Miután az 1784. évi deczember 28-án kelt fennemlitett legfelsőbb elhatározás elrendeli, hogy azon boszniai ifjak, kiknek kedvök van magokat a papi pályára szentelni, Magyarország valamelyik főpapnöveldéjében nevelendők, és miután a bécsi pápai nuntiusnak 1875. február 15-én Bécsben kelt átirata szerint a szentszék elrendelte, hogy a bosnyák papnövendékek Djakováról Esztergomba tétessenek át, a mondott papnövendékek 1875. évben Esztergomba helyeztettek át. A kir. orsz. kormány törekedett ugyanaz 1875. november 19-én 2295/präs. sz. a. kelt, s a magyar ministerelnökhöz intézett átiratával saját jogát a nevezett alapra nézve a lehetőleg kimutatni, azonban meg kell jegyezni, hogy Horvátországnak ezen alapra való joga igen gyenge alapon nyugszik. S habár 1866. évben összeállított vegyes bizottság a vallás-alapot illetőleg nem jutott egyetértésre, a vallás-alap liquidationális munkálatának egyes tételei számvevőileg mégis megvizsgáltattak, S Horvátország lényeges előnyére kijavíttattak. A tárgyalás folyama alatt kitűnt ugyanis, hogy a vallás-alapnak a fennemlitett és az együttes alapnak átadott 385,264 frt 1 kron kivül, még a Remete, Lepoglava és a Muraközben fekvő Sz.Helena jószágok is birtokában voltak, melyek e század elején magyarországi kamarai birtokokkal lettek elcserélve. Néhai Mrzlyak udvari tanácsos, horvát képviselő ennek következtében azt kívánta, hogy a horvát hitfelekezeti (vallási) alap a magyarországi alapítványi jószágok birtoktársa legyen s az ebből Horvátországra eső részt 1.799,112 frt 46 krajczárral számitotta ki; miként azt a 18*/. alatti melléklet bizonyítja. Ennek daczára a magyar tagok csak 395,615 frt 7 V

s krnyi összeget liquidáltak. Továbbá liquidáltatott a commissariatusi alap 122,154 frt 23 krnyi összeggel, a horvát seminariumi alap FŐRENDI IROMÁNOK VI. 1878/18. SZÁM. 65 zakladi, a po ovoj uslied odpisa dvorske kancellarije od 11 ozujka 1786. br. 3068. odnosno od 29. ozujka 1790. br. 3658 ugarskoj komasiranoj vjerozakonskoj zakladi. Po proracunu ad g. 1866 imala je ta zaklada glavnicu od 122,154 frt 23 kr. Posto prije spomenuto previsnje riesenje od 28 prosinca 1784 odredjuje, da se mladici iz Bosne, kojé se kané posvietiti duhovniötvu imadu odgojivati u jednom od glavnih sjemenistah u Ugarskoji posto je sveta stoíica glasom dopisa papinskoga muncija u BeCu od 15. veljaőe 1875. odredila da se bocanski klerici imadu iz Djakova, premjestiti u Ostrogon, bijahu reőeni klerici g. 1875 premjeSteni u Ostrogon. Kr. zemaljska vlada je doduse dopisom od 19 studenoga 1875 br. 2295. pr. upravljenim na kr. ug. ministra predsjednika pravo svoje na recenu zakladu po mogucnosti nastojala dokazivati nu mora se primietiti, da pravo Hrvatske na tu zakladu poaiva na veoma slabom temelju. Premda mje&ovito povjerentsvo sastavse se god. 1866. nije doslo ni glede vjerozakonske zaklade do sporazumka, to su ipák pojedine stavke Hkvidacionalnoga operata vjerozakonske zaklade raöunarski izpitane, i bitno na kőrist Hravatske izpravljene. Teóajem razprave doSlo je naime na vidjelo, da je vjerozakonska zaklada ősim predanih u skupuu zakladu gornjih 385,264 frt 8 kr. joéte posjedovala dobra: „Remete, Lepoglava

r i Sv. Helena u Medjumurju

u koja su poCetkom ovoga stoletja izmjenjena s komorskimi dobriu Ugarskoj. Hrvatski zastupnik pokojni dvorski savjetnik Mrzljak zahtievao je uslied toga, da hrvatska vjerozakonska zaklada bude su posjednicom zakladnih dobarah a Ugarskoji proraeunao je odtuda Hrvatskoj dopastí imajuci dio sa syotom od 1.799,112 frt 46 kr. kako to dokazuje prilog pod 18 V- is-/. Usuprot likvidirali su ugarski clanovi samo svotu od 395,615 frt 77» kr. Nadalje likvidirana je komisariatska zaklada sa 122,154 frt 23 kr. hrvatske seminarska zaklada 9