Főrendiházi irományok, 1878. VI. kötet • 345-400. sz.
Irományszámok - 1878-351
60 CCCLI. SZÁM. Ezen elvek a következők: 1. a horvát tanulmányi alap vagyonát képezi : a) a horvát jezsuiták ingó és ingatlan vagyona, a mint ez Mária Terézia királynőnek 1180-ik évben kelt oklevelében meg van jelölve ; 6) az ezen vagyonból a kamatok tőkésítése és az ingó és ingatlan alapitványi jószágoknak eladásából nyert összes szaporulat; 2. a közös és commassált közigazgatás tartama alatt a horvát és a magyar tanulmányi alap között nincsen semmiféle compensatiónak h elye. 3. Ezen vagyon minden levonás nélkül kiszólgáltandó. Hogy mi volt oka annak, hogy a horvát tanulmányi alapnak elkülönítési WgyQ 1856— 1866-ik évig egészen megakadt, az az irományokból ki nem tűnik, azonban gyanitni lehet, hogy az akkori horvát kormánynak nem volt érdekében az elkülönítést siettetni, miután látta a liquidait tőkeösszegből, hogy az a Horvátés Szlavonországokban lévő összes, a tanulmányi czélokra szükséges kiadások fedezésére nem elégséges, az állami közigazgatásnak pedig nem volt érdekében az elkülönítést sürgetni, mert ha ez már megtörtént volna, akkor a horvát tanulmányi alapban hiány keletkezett volna és ezen hiányt az országos kormánynak állami eszközökből kellett volna fedezni, miután ezen évenkinti hiányt a magyar tanulmányi alap az 1856-tk év után is előlegekkel fedezte, mely előlegek ugyanazon alapból a horvát tanulmányi költségvetés szükségéhez képest, minden tekintet nélkül a Horvátország részére kimért tangens jövedelmére 1867-ik évig kiutalványoztatott, úgy, hogy a horvát tanulmányi alap annak fejében a IX*/. alatti bizottsági jegyzőkönyvhöz mellékelt számítás szerint 214,830 forintnyi Összeggel tartozik. A midőn 1866-ik évben a horvát kormány részéről fel említtetett, hogy az 1856-ik évben megszakított tárgyalás folytattatnék és a magyar kormány abba beleegyezett, Mérey udvari tanácsos elnöklete alatt egy vegyes bizottság állíttatott össze, a melyben Horvátországot a következők képviselték: Mrzljak udvari tanácsos, Dr. Knéz pénzügyi tanácsos és procurator, Stanisavljevits Dániel pénzügyi főtanácsos és Pramperger András számtiszt, Magyarország részéről OVSL nacela jesu /. Imetak hrvatske naukövne zaklade sacinjava : a) imetak dólazeci iz hrvatskij jezuitskih pokretninah i nekretninah, kako je u diplomu kraljice Marije Therezije od g. 1780. oznacen; b) sav iz ovoga imetka uglavnicenjem kamatah i utrzkom prodanih zakladnih po-i nekretnih dobár ah steceni prizastak; 2. Jzmedju hrvatske i ugarske naukövne zaklade neima mjesta kompenzacija kakovoj za vrieme njihove skupne i kommassirane uprave. 3. Ovaj se imetak ima izdati bez odbitka. Koj je razlog bio da je izluCenje hrvatske naukövne zaklade od g. 1856. sve do 1866. pozva zapelonije iz spisah vidljivo, nu nagadjati tse moze, da tadaSnja hrvatska vlada nije imala nikakova interesa izluóenje pospjesiti vidio iz likvidiraue glavnicne svote da ista nije dovoljna za pokrivanje svih troskovah u nankovne svrhe u Hrvatskoj i Slavoniji potrebnih a drzavna uprava nije imala interesa izluöenje pospiesiti ; jer da bi ovo vec bilo izvedeno pa bi u sliedstvu toga manjak nastav u hrvatskoj naukovnoj z;ikladi, to bi isti manjak morala pokriti drzavna vlada iz drzavnih sredstvah — docim je ovaj svakogodisaji manjak i poslie god. 1856. namirila ugarska nauk >vna zaklada sredstvom predujmovah, koji su se iz iste zaklade sve do g. 1867. polrebi hrv itskoga naukovnoga budgeta i bez obzira na dohodak iz tangente Hrvatskoj odmjerene doznacivale, tako da hrvatska naukovna zaklada u to ime glasom povjerenstvenom zapisniku pod IX. prilezecega komputa svotu od 214.830 for. duguje. Kada bi g. 1866. od hrvatske vlade potaknuto bilo, do se prekinuta god* 1856. razpravo opet nastavi, i ugarska vlada na to pristala bila, bude mjeäovito povjerenstvo pod predljedom dvorskoga savjetnika Méreya sastavlje no, u kojem zastupahu Hrvatsku: dvorski savjetnik Mrzljak, financial ni sa vjetniki procurator Dr. Kuez, financijalni nadsavjetnik Dane Stanisavljeviő i raőunarski oficial Andrija Pramperger a od strane Ugarske bili su elanovi povjerenstva osim pred-
