Főrendiházi irományok, 1878. VI. kötet • 345-400. sz.
Irományszámok - 1878-351
CCCLI. SZÁM. 59 A legfelsőbb elhatározás a császári királyi vallás- és közoktatásügyi ministeriumnak 1856-ik évi június hó 3-áu 7055-ik szám alatt kelt átiratával a budai császári királyi helytartótanács osztályával és egyidejűleg a zágrábi helytartótanácscsal is közöltetvén, az előbb nevezett osztály felszólli itatott, miszerint hozná javaslatba azon módot, a mely szerint ezen legmagasabb elhatározás keresztülvihető volna mint az a 13*/. alatti mellékletből látható. A budai helytartótanács ennek folytán az 1856-dik évi július hó 2-án 16,451/3400. szám alatti átiratával megkereste a császári királyi horvát helytartótanácsot, hogy ez a horvát tanulmányi alap átvétele iránt javaslatait te^je meg; egyidejűleg felszólittatott a magyar alapítványi számvevőség is, hogy ez a legfelsőbb helyen elrendelt tervezetet beterjessze; a mint ez a 14*/- alattiból látható. Ezen, a magyar alapitványi számvevőség által kidolgozott tervezet alapján, mely a magyar ministerium irattárában sem volt feltalálható a budai császári királyi helytartótanács osztálya az 1856-ik évi október hó 7-én 23,82 í-ik szám alatt kelt, a császári királyi vallás- és közoktatásügyi miiiisteriumhoz intézett és 15'/. alatt másolatban ide mellékelt átiratában javaslatba hozza, hogy a horvát tanulmányi alapnak liquidalt vagyona a legfelsőbb helyen megállapított Összeg erejéig a magyar alaptól elkülönittessék ; egyúttal azonban javaslatba hozza, hogy a horvát közigazgatás által 1848-ik évtől 1856-ik évig 74,283 forintot kitevő több kiadása a magyar tanulmányi alapnak úgy téríttessék meg, hogy ezen összeg azon elolegpénzekböl vonassék le f mely a magyar alapnak állami forrásokból adatik. Ezen jelentés azonban nem lett soha elintézve és ennek folytán ezen tárgyalás ugyanazon stádiumban maradt egészen az 1866-ik évig, mely évben a* horvát kormány által ismét folytattatott. Mielőtt ezen folytatott tárgyalásra áttérnénk, kell, hogy kiemeltessenek azon elvek, a melyeken az eddig hivatkozott okmányok szerint a horvát tanulmányi alap elkülönítési munkálata alapszik, és a mely elvek a fennemlitett 1856-ik évi május hó 3-án kelt legmagasb elhatározással szentesítve lettek. Prcvisnje riesenje bude odpisom c. kr. ministarstva za bogoátovje i nastavu od 3. lipnja 1856. br. 7055. c. k. namjestnickomu odjelu u Budimu, a podjedno i c. k. namjestniőtvu u Zagrebu priobceno, ter prvopomenuti odjel pozvan, da predlozi naCin kako bi se ovo previsnje riesenje izvesti imalo kao pod 13*/.. 13*/. Budimski namjestniöki odjel pozove uslied toga dopisom od 2. srpnja 1856 br. 16451/3400 c. k. hrv. slav. nemjestnictva, da glede preuzimanja hrvatske naukovne zaklade svoje predloge priobci, a podjedno bude pozvano ugarsko zakladno raöunovodstvo da podnese osnovu previ&njim mjestom odredjenu kao pod 14'/» 14'/. Na temeljuove po zakladnom raőunovodstvu ugarskom izradjene osnove, koja se ipák u ministarskoj pismari nije moglapronaói, predlaze c. k. budimski namjestniéki odjel us vom na c. k. ministarstvo za bogostovje i nastavu upravljenom izviesóu od 7. listopada 1856. br. 23,821. kojega prepis pod 15*/. prilezi da se likvidirani imetak 15"/. hrvatske naukovne zaklade u ustanovljenom po previsnjem mjestu iznosu od ugarske zaklade izluői, nu podjedno predlaze, da se od god. 1848. do 1856. hrvatskoj upravi previse izdana svota od 74.283 fr. ugarskoj naukovnij zakladi tako kompenzira, da se ova svota od predplatah podieljenih ugarskim zakladam iz drzavnih sredstvah obdije. Ovo isviesóe nebje ipak nikada rieseno, ter je tim naéinom ova razprava u torn stadiju zapela sve do god. 1866. koje je godine pro hrvatskoj vladi nastavljena bila. Zrije nego se prelazi na ovu nastavljenu razpravu moraju se iztaknuti ona naöela ; na kojih se glasom do sada navedenih izpravah operát izluöenja hvatske naukovne zaklade osniva, koja su naőela gore pozvanim previsnjim riesenjem od 3. svibnja 1856. sankcionirana.