Főrendiházi irományok, 1878. VI. kötet • 345-400. sz.

Irományszámok - 1878-351

42 CCCLI. SZÁM. pitásában is alkalmaztattak és kulcs gyanánt szolgáltak az autonom szükségletek és a hozzájárulási quota százalékának meghatározásában. Ugyanezen kimutatások állottak 1873. évben is mind a két regnicolaris küldöttség rendelkezésére 3"/. 3*Ai és azon jövedelmek közt, melyek az autonom és a közös szükségletek százalékos arányára nézve döntenek, ismételve és stereotyp módon előfordulnak az emiitett határőrvidéki jövedelmek. Ezek ismétlődnek Magyarország minden előirányzatában is 1867-től 1871-ig, noha a határŐrvidék még mindig a hadügyi ministerium igazgatása alatt állott, és 1873-tól 1878-ig szakadatlanul, midőn a határőrvidék a magyar korona országainak tényleg visszaadatott, az emiitett jövedelmek, úgy a közös, mint az autonom előirányzatban 55%, illetőleg 45%-al szerepelnek. Határozottan ki kell zárnunk azon föltevést, hogy három regnicolaris küldöttség, és pedig a magyar és az osztrák, melyeknek tanácskozásai alapul a csász. kir. statistikai központi bizottságnak a kérdéses határőr vidéki jövedelmeket világosan kimutató táblázatai és évkönyvei szolgáltak, — továbbá, hogy az első és második magyar-horvát regnicolaris küldöttség, melyek tanácskozásai a magyar pénzügyminister adatain és előirányzatain alapultak, mely utóbbiakban az egyenes adókból, illetékekből stb. eredő határőrvidéki jövedelmek, azaz a határőrvidéki jövedelmeknek a zágrábi főhadparancsnokság által kezelt kategóriája el vannak ugyan különítve, azonban elkiüönitve nincsenek a határőrvidék közvetett adóiból folyó azon jövedelmek, melyeket a zágrábi pénzügy igazgatósa g kezel, — hogy e küldöttségek mondjuk, ne lettek volna tisztában, mily alapokon hozatott létre a pénzügyi megegyezés. Határozottan ki kell zárnunk azon föltevést, hogy az emiitett határ őr vidéki jövedelmeket illetőleg azoa fáradhatatlan, körültekintő, éles eszű* férfi tévedésben lett volt, ki annyi éven át volt a magyar képviselőház pénzügyi bizottságának s 1873. évben a regnicolaris küldöttségnek is előadója, s a ki a horvát regnicolaris küldöttségnek oly behatólag, oly részletesen mutatta ki, mily összegek álltak Horvátországnak rendelkezésére saját autonom szükségleteinek 1873-ig fedezése czéljábólf — mennyit ter su pomogli uglaviti prinosbemi svotu i odmjeru postotaka. nuzdnih za pokrióe autonomnih potrebâtina. Isti izkari sluze godine 1873 3 •/. obim kraljevinskim odborom, ter medju onimi prihodi, koji odluúuju odmjeru postotaka za autonomne i zajedniőke potrebe, jednako se i stcreotipno ponavljaju spomenuti prihodi iz krajine. Isti prihodi povraóaju se od godine 1867. stalno do godine 1871. u proraőunu Ugarske, premda krajina jos stoji pod upravom vojnoga ministra, a od godina 1873. neprekidno do godine 1878, gdje je krajina veó povracena zemljam krune ugarske, ponavljaju se spomenuti prihodi stalno pravilno u zajednickom i autonomnom budgetu sa 55°/# u zajednicke, sa 45% u autonomne svrhe. Je li dakle dopustena supozicija, da nisu zuali, na kakovih prihodih ugovaraju i osnivaju financijalnu nagodbu tri put sazvani kraljevinski odbori, prvi put ugarski i austrijski, imajuc za podlogu statisticke tabele, sastavljene po. c. kr. srediSnjem statistickom povjerenstvu, i godíánjake istoga povjerenstva, u kojih se spomenuti prihodi iz krajine naroóito iztiCu drugi pako i tre6i put kraljevinski odbori ugarski i hrvatski, kojim za podlogu sluze podatci i proracuni ugarskoga financijalnoga ministarstva, u kojih se izlaőuju krajiski prihodi od izravnoga poreza, potrosarine, pristojba itd ; to jest one vrsti prihoda krajiékih, s kojimi upravlja zagrebacko vojno zapovjednictvo; zatim se pravilno izlucuju soi prihodi onih dielova bivse krajine, koji su sjedinjeni pod provincijalnom upravom; ali se neizluóuju oni prihodi od neizravnih krajiskih poreza, kője rukovodi zagrebaöko financijalno ravnateljstvo ? Je li dopustena supozicija, da je glede spomenntih prihoda iz krajine mogao u bludnji biti onaj marljivi, toöni, obzirni i pronicavi muz, koji je tolike godine bio referent u financijalnom odboru ugarskoga sabora i referent kraljevinskoga odbora godine 1873., te je umio toli obôirno i na tanko razloziti hrvatskomu kraljevinskomu odboru, koliki je Hrvatska za nutarnju samoupravo dobivala prihod do te godine, koliki bi dobivala, da nije ugovoreni pau&alni sistem nagodbe udario neprekoraóivu granicu njezinu autonomnu pokrióu, no koliki tim veói dobirati óe od sele, gdje se pausalni sistem preobrazuje u percentualni, pa kraj-