Főrendiházi irományok, 1878. VI. kötet • 345-400. sz.

Irományszámok - 1878-351

CCCLI. SZÁM. 43 kapott volna, lia a fedezésnek elfogadott átalány­rendszere az autonom kiadások elé áthághatlan határt nem szab, s hogy mennyire emelkednek jövedelmei most, midőn az átalányrendszer száza­lék-rendszerré változtattatott át. És ugyanazon férfiú, ' ki ez adatok segélyével számításait a legcsekélyebb részletig megtette, tévedett s a közvetett határőrvidéki jövedelem befoglalását ne vette volna észre? — Határozottan ki kell zárnunk azon helytelen föltevést, mintha azon sajnos indirect határőrvidéki jövedelmek befoglalása azon négy minister figyelmét, gróf Lónyayét, Kerkápoly Károlyét, Ghyczy Kál­mánét és Széli Kálmánét, kik felváltva ve­zeíték azon időben a magyar pénzügyeket, el­kerülte volna annyi előirányzat szerkesztése alkalmával, annyi zárszámadás Összeállításánál, noha már 1871. évben birtokában voltak azon évi október hó 19-diki jegyzőkönyvnek 4-/., mely a vegyes bizottságnak tanácskozásait és egy­hangú határozatát azon módra nézve tartalmazza, hogy miként történjék a leszámolás Magyar­ország és Horvátország között, s! a melyben a horvát kormány megbízottja Vardián János nyi­latkozván a módról, hogy t. i. a dohánynál és a sónál mikép állapitható meg a tiszta jövedelem, határozottan fölemlíti a jövedelmet: „ezen jöve­delmi adók után Horvátország és Szlavóniában, továbbá a horvát-szlavón végvidéken. 11 A regnicolaris küldöttségek s a horvát országgyűlések az emiitett adatokat, kimutatá­sokat és költségvetéseket a legjobb hiszemben fogadták azon közigazgatási hatóságoktól, me­lyeknek hivatásuk és kötelességük folytán azon helyzetben kellett lenniök, hogy jót álljanak azok helyességéért, — s az, hogy Dalmát-, Horvát­és Szlavonországok egy állítólagos tévedés miatt jelentékeny kárt szenvedjenek, annál kevésbbé felelne meg úgy SL méltányosságnak, minta szer­ződési fogalomnak ; mert ha a horvát regnico­laris küldöttség 1873. évben csak gyaníthatta volna is, hogy itt tévedés forog fenn, azon szán­dékában, hogy Horvátországnak autonom szük­ségletei fedezésére kielégítő jövedelmet bizto­sítson, bizonyára arra törekedett volna, hogy a szóban forgó határőrvidéki jövedelmeket kedve­zőbb százalék-rendszerrel pótolja, A regni­svih tih na tanko i obsirno razvijenih raóuna da bi on mogao u bludnji biti i nesjetiti se kra­jiskih neizravnih prihoda? Je li dopustena nepoj­mljiva supozieija, da <3etiri redom ministra, koji su se kroz to vrieme zamjenili a ravnanju ugars­kíh finâncija, da gróf Lónyay, Karlo Kerkápoly, Koloman Ghiczy i Koloman Széli, sastuvljajuc tolike proracune i slazuc tolike zakljuúne racune, nikako nisu na to dosli, da opaze kobne prihode od neizravnih poreza krajiökih, premda su veó godine 1871. imali zapisnik od 19 listopada 4 7. iste godine, u kojem su zabiljeze na vie- 4'/. canja i jedno dusni zakljucak mjeáovitoga poi vjerenstva o naöinu, kako ce Ugarska i Hrvatska obra-cune sastavljati, iu kojem povjerenik hrvatske vlade, ívan Vardian, izjavljujuó se o naúinu kako da se pronadje cisti prihod kod duhana­soli, izricno spominje prihod „ovih dohodarslva u kraljevini Hrvatskoj i Slavonije, zatimu hrvatsko­slavonskoj krajini"? Kraljevinski odbori i sabori hrvatski priznali su spomenute podatke, izkaze i proracune s-naj­boljom vjerom od onih upravnih oblastih, kője su bile i vrstne i duzne toöno poznavati njihovu pra­vilnost, te nebi bilo pravedno, pace protivilo bi se uvjetom i pojmovom ugovora, da kraljevine Dal­macija, Hrvatska i Slavonija trpe golemu Stetu radi bludnja, ako se tuj o bludnji govoriti smije, kojim nisu krive, te kad bi bile i slutiti mogle, da tuj postoji bludnja, to bi bez svaké sumnje njihor kraljevinski odbor godine 1873, imajuci osigurati dovoljno pokrice autonomnih potreb­Stina, za one prihode od krajiskih neizravnih po­reza nastojao zodobiti ekvivalent u povoljnijoj percentuaeiji. Kraljevinski ovaj odbor goji tvrdu nadu, da ce i postovani kraljevinski odbor ugarski navedene razloge uvaziti i usvojiti, kano sto ce jamaúno uvaziti i usvojiti i ono ronénje ovoga 6*

Next

/
Thumbnails
Contents