Főrendiházi irományok, 1878. VI. kötet • 345-400. sz.
Irományszámok - 1878-351
CCCLÎ. SZÁM. 4i a küldöttség felsorolni azon jövedelmeket, a melyek a Dalmát-, Horvát- és Szlavonországok jövedelmeiből az autonom és közös kiadások fedezése végett százalékos megosztás alá esnek, úgy a multat, mint a jövőt illetőleg. Mindenekelőtt azon legfontosabb kérdés megvizsgálása merül fel a küldöttség előtt : vájjon a dohány, só, bélyeg és sorsjáték közvetett adói, melyek a polgárosított határőrvidékből az államkincstárba folytak, a fentemiitett százalékos megosztás alá eső jövedelmek sorába tartoznak-e? Az 1878. évig bezárólag, tehát teljes tiz éven át — mint a magyar tisztelt küldöttség is tudni fogja — a polgárosított határőrvidék emiitett jövedelmei ugy a közös, mint az autonom költségvetésben is ki voltak tüntetve a rájuk eső százalék arányában. Mi azon meggyőződést tápláljuk, hogy a magyar és horvát kormány a magyar és a horvát országgyűlés által követett ezen hosszú gyakorlat nem puszta véletlennek, könnyelmű hibának, hanem a megállapított kiegyezési törvény intentióinak tulajdonítandó. Magyarország és Dalmát-, Horvát- és Szlavonországok pénzügyi szerződése az utóbbiak jövedelmén nyugszik. Ezen jövedelmek alapján vettetett ki a közös és az autonom kiadások fedezésére a százalék. Mindaz, a mi a pénzügyi egyezség megkötésének idejében mint Dalmát-, Horvát- és Szlavonországok jövedelme volt világosan fölemlítve, lényeges és változhatlan részét képezi a kiegyezésnek, mely megdől, mihelyt ezen alapjától megfosztatik. Azon jövedelmek közt 1*/., melyek már 1867-ik évben is alapjául szolgáltak a magyar korona • és ő Felsége többi országai (királyságai) és tartományai között kötött kiegyezésnek, fölemlittetnek a határőrvidék jövedelmei is az előbb emiitett országok részén, és ámbár abban az időben a határőrvidék a kiegyezésből ki volt zárva, számba vétettek ezen országok adóképességének és a monarchia közös kiadásaihoz való járulásának megállapításában. Azon jövedelmek ugyanazon kimutatásai, melyek a magyar állam quotájának kiszámítására segítségül szolgáltak, későbben a Magyarország és Horvátország 27. közti pénzügyi kiegyezés megállaFÖEENDI IROMÁNYOK. VI. 1878'81. smatra ovaj odbor svojom duznosti izbrojiti one prihode kraljevinah Dalmacije, Hrvatske i Slavonije, o kojih za proslost i buduőnost valja biti u podpunoj izvjestnosti, jesu li do sada podpadali i imaju li u napried podpadali razdiobi postotaka medju pokrice autonomnib i pokrice zajedniékih poslova. Prije svega tu mu se samo sobom kano najvaznije podaje izpitavanje i razjasnjivanje, jesu li ove vrsti prihodi od neizravnih poreza od duhana, soli, biljegovine, i lutrije, koji su iz razvojaöene krajine u blagajnu ulazili. Sve to godine ukljueno 1878, dakle punih deset godinah, kako je jamaőno poznato postovanomu odboru ugarskomu, spomenuti prihodi iz razvojacene krajine bili su uvrscivani u preliminare zajedniőki i autonomni, u svaki s doticnimi postotci za pokrice zajednickih i autonomnih potrebstina. Je li ova dugotrajna praksa izvadjana slozno od ugarske i hrvtske vlade, od ugarskoga i hrvtskoga sabora bivala pukim sluzajem, lakoumnom bludnjom, ili je imala osbiljan osnov zakoná? Financijalni ugovor medjukraljeviuom Ugarskom i kraljevinami Dalmacijom, Hrvatskom i Slavonijom osnovan je na prihodu ovih posljednjih. Od toga prihoda ustanovljen je postotak na skupne i autonomne potrebstine. Sto god je dakle u vrieme ugovaranja financijalnih odnosajah bilo uvrSténo u prihod kraljevina Dalmacije, Hrvatske i Slavonije, jest bitna i nepromjenljiva sastavina same nagodbe, koja se i sama mora srusiti, cim joj se odmakne ovaj temeljni kamen. No medju prihodi, koji vec godino 1867 1 */. sluze za temelj financijalnoj nagodbi medju ]_•/ zemljami krune ugarske i ostalimi kraljevinami i zemljami Njegova Veliôanstva, nalaze se spomenuti prihodi iz krajine navedeni na strani prvih zemalja, ter suodluCuju u odmjeri njihove porezne snage i njihove duznosti u pokricu zajednickih ukupnoj monarkiji poslova, premda je u ono doba krajina joS posve izuzeta iz nagodbenih ugovara. Isti pako izkazi onih prihoda, koji su pomogli pronaci primosbenu svotu za pokrice zajednickih poslova ukupne monarskije, sluzili u godinu dana kasnje dogovorom s financijalnoj nagodbi medju Ugarskom i Hrvatskom, 2 /. 2'). 6
