Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.

Irományszámok - 1878-263

CCLXIII. SZÁM. 65 263. szám. (XCII. ÜLÉS, 581. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Mélyen tisztelt képviselőház ! A gymnasiumi és reáliskolai oktatásról szóló törvényjavaslat, a mely a magas kormány által a legújabb időben beadatott, az erdélyi ágostai hitű evangélikus egyház tisztelettel alúlirt országos Gonsistoriumának — mind hivatásából, mind az idei január hóban egybegyűlve volt országos egyházi képviselet határozott meghagyásából kifolyólag komoly kötelességévé teszi, a következő fejtegetéseket a mélyen tisztelt képviselőháznak igazságos és jóakaratú megfontolása és figyelembe vétel végett előterjeszteni. I. Egyházunk az emiitett törvényjavaslatban valamint az ehhez csatolt indokolásban csaknem teljesen hiányzó tekintetbe vételét kénytelen fájdalmasan észlelni az erdélyi vallástörvényeknek, a melyeken alapult és alapszik középiskolai ügyünknek sajátlagos állása és százados üdvös fejlődése. A törvényjavaslat a középiskolaügyet II.letőleg az 1790/1. évi pozsonyi országgyűlés XXVI-dik törvényczikkéböl indul ki, a melyben az államnak a protestáns valláshozi törvényes viszonya, egyházának és iskolájának irányában szabályoztatik, II.letőleg ismét régi jogalapjára helyeztetik. A mondott törvényczikk ugyanis »de negotio religionis« felírással az ágostai és helvét hitű evangélikusok részére »intra ambitum regni Hungáriáé« kiterjedőleg az 1608-dik és 1647-dik évekrőli törvényszerű állapotot, azaz, mint ott vII.ágosan mondva van, a bécsi és linczi béke határozatait állitja vissza, és ennek megfelelőleg a két egyháznak Magyarországban jog gyanánt ezt biztosítja: »Scholas tarn triviales, quam grammaticales non salum quas habent, retinere, sed et novas, ubicunque iis necesse visum fuerit, prout et altiores (accedente tarnen praevie quod hasce assensu regio) erigere, ibique ludimagistros, professores, rectores, subrectores vocare et dimittere ,* numerum eorum augere vel minuere, nec non directores seu curatores . . . e suae confessionis hominibus eligere; rationem, normám et ordinem docendi atque discendi . . . ordinäre, futuris semper temporibus liceat evangelicis utriusque confessionis.« Ezen messzeterjedő szabadság mellé a törvényhozás csak két megszorítást állit u. m. »salva altefatae suae Majestatis quoad scholas etiam hasce regiae supremae inspections, uti praemissum est, via legalium regni dicasteriorum exercendae potostate« és > coordinatione literariae institutionis erga demissam statuum et ordinum propositionem per suam Majestatem determinanda, ad has perinde scholas — huctamen haud intellectis religionis objectis, quae cuivis religioni propria manere debent — extendenda. « FŐRENDI IROMÁNYOK. V. 1878/S1. 9 /