Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.
Irományszámok - 1878-256
CCLVI. SZÁM. 47 alkalmuk nyII.nék, a jelen törvényjavaslat tárgyát képező kölcsönnél kedvezőbbet felvehetni, megengedtessék a jog, hogy a hátralevő évjáradéki részleteket egyszerre is lefizethessék. Miként szerveztessék a tiszavölgyi vizszabályozó és ármentesitő társulatok központi bizottsága (19. §.) ez a jelen törvényjavaslat keretén kivül esvén, külön törvény tárgya leend. A Szeged városnak és az ottani kárvallott lakosoknak lakházaik felépítésére nyújtandó kölcsönök felhasználásáról szóló 20. §-ban kitett 5, II.letőleg 10 mII.lió frtnyi Összegek a szegedi kir. biztos által a város újjáépitésével egybefüggő középitmények és munkálatokra nézve előterjesztett költségvetésen, a magán épitkezok tekintetében pedig az e részben szerzett hivatalos adatokon alapulnak, mely szerint a szegényebb sorsú kisebb ház- és telekbirtokosok, valamint a jobb módú házbirtokosok részére azon czélból, hogy lakházaikat kölcsönelőleg segítségével felépíthessék, mintegy 10 mII.lió frtnyi Összeg szükségeltetik. A városnak a kölcsön - törlesztés és kamatfizetés tekintetében a törvényjavaslat 21. §-ában megállapított kötelezettsége a 10. §. indokolásában találja közelebbi magyarázatát ; a fizetési határidők a törvényjavaslat 7. §-ának rendelkezéséhez képest megfelelnek az egyenes adók esedékességi idejének. • Ami a törvényjavaslat 22. §-a szerint azon czélokat II.leti, melyekre a Szeged városnak adandó kölcsön fordítandó lesz, e tekintetben megjegyzem, hogy miután ezen kölcsön részben Szeged város pénzügyeinek rendezésére felhasználandó s különben is a városnak engedélyezendő kölcsön annak ingatlan birtokaira jelzálogII.ag bekebelezendő, szükséges, hogy <a város birtokait terhelő régi adósságai törlesztessenek, II.letőleg ezen adósságoknak az uj kölcsönből leendő átváltoztatása eszközöltessék. A 22. §. b) pontjában emiitett építmények és munkálatok létesítésére vonatkozó bővebb indokolást a Szeged város újjá építésének keresztül vitelére szóló törvényjavaslat melletti indokolásban adtam elő. Â törvényjavaslat 23. §-ának a szegedi kölcsön feltételeire vonatkozó intézkedéseire nézve megjegyzem, hogy az a) és 6) pont alattiak a hitelműveletből a városra háruló kötelezettségeknek közvetlen folyománya, mig a c) pont alatt a városnak nyújtott kedvezmény, mely szerint az 5 mII.lió frtnyi kölcsön után a felvétel napjától 1882. év végéig az évi járulékokat az állami kincstár véglegesen viseli, azon körülményben leli indokát, hogy miután a városnak az árviz utáni első években túlfeszített anyagi erejénél fogva nem képes a mondott időszakra az évjáradékokat fizetni, a kormány méltányosnak tartja, hogy a város e részben az államkincstár támogatásában részesittessék. A törvényjavaslat 24. §-a szerint a szegedi lakosoknak lakházaik felépítésére adandó kölcsönök után fizetendő évjáradékokért a város kezességet vállal. Ezen intézkedés azon körülményen alapszik, hogy az egyes magánkölcsönvevők részesítése a város közvetítésével történik másrészt pedig a magán építkezők által lerovandó évjáradékok beszedése a városi hatóság közvetítésével eszközöltetik és végre az államkincstár jótállásából folyólag a magán kölcsönök utáni évjáradékok pontos befizetése lehetőleg biztosítva legyen, minélfogva szükségesnek tartom, hogy az említett magán-kölcsönökre nézve Szeged város kezességre köteleztessék. Hogy azonban a városnak ezen kezességből netán keletkező terhe lehetőleg könnyittessék, a törvényjavaslat 24. §-a a tartalék-alap létesitése iránt intézkedik, melyből a magánkölcsönvevők részén hátralékban maradó évjáradékok előlegeztetni fognak. Az ezen tartalékalap mikénti alkotása s kezelése iránt az utóbb emiitett és a 35-ik §-ban foglalt rendelkezések az ügy természetének felelnek meg. Ezen tartalék-alap létesítésére a magán építkezőknek fentartott 10 mII.lió frtnyi összegből a törvényjavaslat 24. §-ának megfelelőleg 600,000 frt hasittatik ki, $.400,000 frt pedig magánkölcsönökre fordítható. * <\
