Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.
Irományszámok - 1878-256
48 CGLVI. SZÁM. Ezen Összegből 500,000 frt adható kamatmentes kisebb és pedig egyenkint 500 frtot meg nem haladható előlegekre oly szegényebb sorsú ház- és telektulajdonosoknak házaik felépítésére, kik a begyült könyöradományokból nyerendő segély mellett azon helyzetbe jutnak, hogy ezen kisebb kölcsönök segítségével házaikat felépíthessék. Tekintve azt, hogy a törvényjavaslat ezen intézkedése szegényebb sorsú lakosok érdekében történik, méltányosnak tartom, hogy az ügy előmozdításához az államkincstár is az által járuljon hozzá, hogy az említett 500,000 frt kölcsönösszeg után az fizesse az évi kamatokat, míg a tőketörlesztésre nézve a törvényjavaslatba felvett határozatok a fenforgó viszonyoknak megfelelő méltányosságot lehetőleg megóvják. Miután a kárvallott szegedi lakosoknak nyújtható kölcsönök feltételei a törvényjavaslatban a kolcsönvevők anyagi viszonyaihoz képest állapittatnak meg, a 28. §. értelmében azok, kik kisebb kamatmentes kölcsönben részesültek, a kamatozó kölcsönből kizáratnak. A mondott intézkedésből önként foly a törvényjavaslat 29. §-ának szerkezete. A 30. §-ban a magán épitkezoknek adandó kölcsönökre fordítható 8.900,000 forintnyi összeg mikénti felosztására, a kölcsönök feltételeire II.letőleg azok biztosítására vonatkozólag foglalt határozatok csak két tekintetben szorul nak bővebb magyarázatra. Ugyanis az emiitett §. 2-ik pontja szerint az II.lető kölcsönök egyenkint 10,000 frtnyi összeget nem haladhatnak meg. Ezen kölcsön-maximum a szegedi kir. biztos által a helyi viszonyokról és az építkezők igényeiről szerzett hivatalos adatoknak felel meg; tekintettel azonban arra, hogy a kölcsön-alap a város újjáépítésének fontos művére lehetőleg felhasználtassák, a kormány alkalmat vél nyújtani oly kárvallott magán építkezők támogatására is, kik 10,000 forintnál nagyobb ;előlegeket vennének igénybe, mely tekintetből a törvény 32. §-ának 3-ik pontjában foglalt határozatok vétettek fel ; ezek által a helyi viszonyoknak megfelelőleg nem levén állapítva az egyes nagyobb kölcsönök egyenkinti és összes maximál Összege is. A törvényjavaslat 31. §-ának azon rendelkezése, mely szerint a magán kölcsönvevőnek fentartatik a jog, az általuk felvett- kölcsönök után hátralevő évjárulékokat egyszerre lefizetni, azon szemponton alapszik, hogy a kölcsön vevőktől méltányosan meg nem tagadható a jog, hogy a kölcsön terhétől az évjáruléki részletek lejárata előtt szabaduljanak ha arra kedvező alkalom kínálkozik A törvényjavaslat 33-ik §-a szerint a kölcsönkiosztó és ellenőrző bizottság mikénti szervezésére vonatkozó rendelkezések lényegII.eg megfelelnek azoknak, melyek a tiszavölgyi társulatok kölcsönének kiosztására vonatkozólag a törvényjavaslat 13. §-ában megállapiitattak. A 33. és 35. §§-ok a kölcsönök után befizetett évjáradéki összegek mikénti kezelését és ellenőrzését, a tárgy természetének megfelelően szabályozzák. A 36. §-ban foglalt kedvezményre elkerülhetetlen szükség van azért, hogy a kölcsönösszegeknek csakugyan a kitűzött czélra fordítása biztosittassék. A 37. §. Szeged város kiépítése érdekében azon fentartást tartalmazza, hogy a magán kölcsönökre szánt 9.400,000 forintnyi Összeg nem terjes igénybe vétele esetében a fenmaradó összegből 500,000 forint az igazolandó szükséghez képest, a városnak pótkölcsönkép adassék. A kölcsönből ezen felül fenmaradó összeg hovaforditása iránt külön törvény utján fog intézkedés tétetni. A törvény végrehajtásával a javaslat 38-ik §-a szerint az érdeklett szakministerek bizandók meg. Budapesten, 1880. áprII.is hó 4-én. €h*őf Szapáry Gyula s. k 7 m. kir. pénzügyminutw.
