Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.
Irományszámok - 1878-256
46 CCLVI. SZÁM. tartalékalap alkottassék, melyből a hátralékban maradt évi járulékok előlegezésképen fedeztetnek, magától értetvén, hogy a folyó tartozáson felül beszedett hátralékösszegből a tartalékalapból nyújtott előlegek megtérítendők lesznek. A törvényjavaslat 9. §-ában foglalt bélyeg- és II.leték-, valamint adómentességi kedvezmények a mennyiben azok a kölesönkötvények és azok kamatszelvényeire vonatkoznak, az állami kölcsönöknek a pénzpiaczon való keresletének előmozdítása czéljából törvényeinkben eddig követett gyakorlatnak felelnek meg, mig a vizszabályozó és ármentesitő társulatok és Szeged város, valamint a magán kölcsönvevőkre nézve nyújtott bélyeg- és II.letékmentességet a kölcsönök czéljaira való tekintettel indokoltnak tartom; ellenben nem vélem azon mentességi kedvezményt kiterjeszteni azon nyugtákra, melyek a kölcsönvevök által a felvett kölcsönösszegekről kiállíttatnak, mely tekintetben az egyes kölcsönvevök amúgy sem terheltetnek jelentékeny mértékben és e részben a törvényjavaslat kivételt csakis Szeged városra nézve tesz, melyet különben is felszaporodott terheire való tekintetből az általa felveendő tetemes kölcsönösszeg után járandó II.leték alóli felmentésben méltányosan részesittetni vélek. A törvényjavaslat 10. 11. és 12. §§-ai a tiszavölgyi vízszabályozó és ármentesitő társulatok részére adandó 25 mII.lió forintnyi kölcsön módozatait, feltételeit és czéljait tárgyazzák. Ezen kölcsön módozatai hasonlók a törvényjavaslat 3. §-ában a 40 mII.lió forintnyi állami kölcsönre nézve megállapított általános módozatokhoz, azon különbséggel, hogy a kölcsönvevő társulatok által az évi járulékok előleges részletekben fizetendők, mely intézkedés abban találja indokát, hogy az államkincstárnak az általa utólag fizetendő évi járulékok esedékessége időpontjában, a szükséges összegek rendelkezésre álljanak. A mi pedig a tiszavölgyi társulatoknak nyújtandó kölcsönök czéljait II.letik, ezek a társulatok alapszabálysz eru feladatainak és másrészt azok anyagi és pénzügyi viszonyainak felelnek meg. A kölcsönök felvételéhez kötött feltételek részint a dolog természetében rejlenek, részint az 1879. évi XXXIV. törvényczikk II.lető rendelkezéseivel azonosok. A törvényjavaslat 13. §-ában foglalt intézkedés szerint alakitandó bizottság mellőzhetlen a kiosztandó kölcsönök megállapítására nézve, mely tekintetben a megfelelő arány szemmel tartása végett a törvényjavaslat 14. §-a adja meg az irányelvet. A bizottság alakítási módja tekintetében a kormánynak okvetlenül fentartandó befolyás az által van megóva, hogy az elnököt és három tagot a pénzügyminister, az utóbbiakat az érdekelt szakministerek kijelölése alapján nevezi ki, valamint az által is, hogy a 15. §. szerint a bizottság határozata ellen az elnöknek fellebbezési jog engedtetik meg. A fellebbezés folytán határozó pénzügyminister hatásköre az által van korlátolva, hogy a bizottság által megállapított kölcsön-összeg mennyiségét nem emelheti. A törvényjavaslat 16. §-ában megállapított évjáradék-befizetési határidők az egyenes adóknak az 1876. évi XV. törvényczikkb en meghatározott esedékességi határidejének felelnek meg ; azok félévi előre befizetése pedig az államkincstár nagyobb biztositása végett szükséges, hogy t. i. a kölcsönalap a köles ön-kötvények után utólagosan fizetendő kamatok és törlesztési részletek esedékessége idejében a megfelelő összegekkel rendelkezhessék. A 17. §. intézkedése az évjáradékok pontos befizetésének nagyobb biztosságát czélozza, mi által lehetővé' tétetik, hogy a pénzügyminister a lejáró évjáradéki részletekből hiányzó részt a társulatok által befizetett tartalékalapból folyóvá tegye. Azon intézkedés, mely szerint az egyes társulatok által betett tartalékalap, azoknak csak az egész kölcsön visszafizetése után adathatik ki, a társulatoknak egyetemleges kezességi kötelezettségén alapszik. A 18. §. rendelkezésénél fogva, mint fentebb a 3. §. indokolása alkalmából megjegyeztem, méltányosnak tartom, hogy a vizszabályozó társulatoknak azon esetre, ha később
