Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.

Irományszámok - 1878-338

528 CCCXXXVIII. SZÁM. De az előbb szerzett bejegyzések érvényessége tekintetében felmerülhető kérdésekre nézve a birónak a határozat meghozhatásár^i támpontot is kell adui, e czélből is szükséges tehát, hogy a kérdésben forgó esetekre a térvény határozottan intézkedjék. És hogy II.yen anyagi természetű intézkedések a törvénybe és nem az eljárást szabályozó rendeletbe tartoznak, azt bővebben indokolni felesleges. Szükségesnek tartottam ezen javaslatba azon intézkedést is felvenni, hogy a szoros értelemben vett Magyarországon érvényes 1855. évi telekkönyvi rendeletnek, a telekkönyvi naplóra vonatkozó intézkedései (157—160. $§) megszüntessenek. Ezen naplóba való bejegyzésnek tárgyait azon ügydarabok képezik, a melyek az idézett rendelet II. része szerint kezelendők. A telekkönyvi naplónak vezetése elébbi időben, melyben azon telekkönyvi ügydarabokról, melyek az 1855. évi telekkönyvi rendelet II. része szerint kezelendők, külön iktatókönyv nem vezettetett, múlbatlanul szükséges volt. A nélkül azon hivatal feladatának, kivált a telekkönyvi rendelet 138. és 141. §-ának meg sem felelhetett volna. Minthogy azonban a fenálló ügyviteli szabályok szerint a telekkönyvi hatóságoknál mindennemű telekkönyvi ügyekben befolyt ügyiratokról külön iktató-könyv és sürgetési napló, valamint egyéb nyII.vántartási jegyzékek vezettetnek és a telekkönyvi napló 4. és 5. rovataiba jegyzendő adatok egyéb utón kevesebb munkával és fáradsággal gyűjthetők ; a 6. rovatot pedig a név és tárgymutató, II.letve iktatókönyv teljesen pótolja, egészen felesleges, hogy ezen napló a melynek 2. és 3. rovatai az iktatókönyv 1. és 3. rovatainak ismétlése és melynek 4. és 5. rovatai pótlások, II.letve betétivek nélkül a czélnak megfelelően nem vezettethetnek, és a mely naplónak vezetése csak középszerű ügyforgalom mellett is egy munkaerőt majdnem kizárólag foglalkoztat, továbbra is vezettessék. Az igazságügyi ministerium már akkor belátta e napló vezetésének feleslegességét ; mikor az 1870. évi február 5-én kelt rendelettel az 1855. évi telekkönyvi rendeletet az erdélyi részekre kiterjesztette. Ezen rendeletben a napló vezetésének mellőzése czéljából azon intézkedés tétetett, hogy a 158. §-ban meghatározott iktatókönyv 4. és 5, rovataikép vétettek fel a napló 4, és 5. rovatai. Azon idő óta szerzett tapasztalatok igazolják, hogy a czélnak, ugy mint a naplónál fentebb érintetett, tökéletesen nem felelnek meg ezen rovatok sem, mert teljes lehetetlenség oly nyomtatványt készíttetni, a melylyel a kívánalmaknak elég legyen téve az esetben is, ha a birósági kiadvány 7—8-nál több félnek és ; hatóságnak kézbesítendő és igy a hivatal vagy kénytelen azon mulasztást tenni, hogy tér szűke miatt nem az Összes felek és hatóságok neveit iratja be, a mi az ügynek hátrányára van, vagy kénytelen betétlapokat használni, a mi a kezelésre nehézkes. A telekkönyvi naplók megszüntetései mellett azon körülmény is szól, hogy oly ügyeknél, melyek nem a telekkönyvi rendelet II. része szerint kezelendők és igy a naplóba vezetés tárgyát nem képezik, a nyII.vántartást más módozatok között kell tenni, az pedig semmi esetre sem előnyös, ha a biróság ugyanegy tanácsa, II.letve osztályába tartozó ügyek, különböző módozatok mellett nyII.vántartatnak. Alig van biróság, mely egyszersmind telekkönyvi hatóság, hogy a telekkönyvi napló ellen a felsorolt okokat részben fel nem hozná, és számos felszólalás tétetett az ügyvéd kamarák, valamint a közönség részéről is anftak felesleges volta miatt. Minthogy pedig azon czél, mely végett a szorosan vett Magyarországon, a telekkönyvi napló, az erdélyi részekben pedig a telekkönyvi iktatókönyv a napló 4. és 5. rovataival kiegészitve vezettetik, sokkal kevesebb munkával, és az összes telekkönyvi ügyekben ugyanazon módozat mellett elérhető, a mely szerint a polgári büntető és a telekkönyvi naplóba való bejegyzés tárgyát nem képező ügyekben keletkezett birósági kiadványok kézbesítése, és