Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.

Irományszámok - 1878-334

CCCXXXTV.SZÁM. 493:^ Schmidt: Azt hiszem, kifejezhetem azon reményemet, hogy ezen a bajon az új tör­vény segíteni fog. Természetesen a korábbi törvény alkalmával is tápláltak II.yen reményt, mely azonban, fájdalom, nem teljesült» A törvény mindenesetre oly intézkedéseket tartalmaz, melyeket nem igen lehet kijátszani, de a mennyiség és a minőség előnye ez által érintetlen marad. Megemlíteni kívánom még, hogy a lésajtóra berendezett gyárak tulajdonosait különösen kellemetlenül érinti az, hogy bizonytalanságban vannak. Kimondatott ugyanis, hogy a lésajtó­gyárak termelőképességét rendeleti utón fogják megállapítani. Mint hirlik, a czukorgyárosokat is ki fogják hallgatni, de ezek közt a lésajtóra berendezett gyárak tulajdonosai — nem annyira Magyarországon, mint Csehországban és Morvaországban — oly kisebbségben vannak, hogy irányadó szavazatot alig adhatnak. Sajnálandó, hogy a javaslatban semmiféle támpont nem foglaltatik arra nézve, hogy mII.y alapon fogják megadóztatni a lésajtó-gyárakat. Egy rendelet ezeket teljesen megsemmisítheti. Igaz, hogy szakférfiak fognak kihallgattatni, de az nincs megmondva,, hogy lésajtó-gyárosokat is, és mi módon. Azt halljuk ugyan — s reméljük is — hogy semmi méltánytalanságot sem fognak követelni, de a törvényjavaslat e tekintetben semmi biztosítékot sem nyújt számunkra. Lukács Béla : Sok függ a kormánytól ; a 4. §, igy szól (olvassa) : 4. §. A telepekbe egyesitett áztató-edények naponkinti termelőképességének mérvéül szolgálnak : í. azon répamennyiség, mely ezen edények egy-egy hectoliternyi űrtartalmának meg­töltésére átlag fordittatik; 2. ezen edények naponkinti töltéseinek száma. Az í. alatt említett répamennyiség, valamint a víznyomású lésajtok naponkinti termelőképességének mérvei is, a czukorgyárosok köréből választandó szakértők meghallgatása után az osztrák cs. kir. pénzűgyministerrel egyetértőleg, rendeleti utón oly módon szabályoztatnak, hogy a jelen törvény 3. §-ában meghatározott tiszta adójövedelem eléressék. Schmidt: Reméljük is, de arra nézve nincs biztosíték nyújtva, hogy nem lépnek-e oly követelésekkel elő, hogy rosszabbul fogunk állani, mint most. Helfy : Mennyit termel ön átlag ? Schmidt: Ez nagyon változó, mivel a répától függ. Van olyan esztendő, mikor 12,000 vámmázsa, azaz mintegy 6 — 7 ezer métermázsa répát dolgozunk fel; de vannak olyan esztendők is, mikor csak 4000 vámmázsát dolgozunk fel. Heífy: MII.y százalékarány van a lésajtó és a diffusionalis gyárak között? Wahrmann Mór: Hogyan értékesiti ön a melasset? Schmidt : Nagyobb részt saját barmaim használják fel, mert a rósz utak miatt nagy marha-állományt kell tartani. Láng: Marha eleségül semmit sem ad el? Schmidt: Készletünket saját igavonó állatjaink táplálása végett tartjuk meg. 11. kérdés: Hiszi-e, hogy ha, a mint a törvényjavaslat tervezi, a contingentait összeg emeltetik és az ötven napi töltésen felüli töltések külön megadóztatnak r megszűnik az az anomália, hogy a fokozott czukorkivitel következtében a restitutio által az egész adóösszeg igénybe vétetik és a contingentait tisszeg pótfizetés által fedezendő f Nem lehet-e attól tartani, hogy, mint a tapasztalás bizonyítja, a czukoradó minden emelése csak a túlproductió fokozásával és a restitutio összegének növelésével járván, a jelen javaslat is a gyárakat a túlproductió fokozására szoritandja és a restitutiőval járó anomália még inkább fokozódik ? Láng: Hiszi-e, hogy a 10 mII.lió következtében semmi utólagos fizetést sem kell teljesíteni?

Next

/
Thumbnails
Contents