Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.

Irományszámok - 1878-326

CGGXXVL SZÁM. 363 326. szám. (CVII. ÜLÉS, 211. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház állandó hármas bizottságának az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arány ositási és tagosítást ügyekben követendő eljárásról szóló törvényjavaslat tárgyában* Erdélyben s a visszakapcsolt volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék s a volt Kövárvidék területén az úrbéri telkek száma és az egyes telkek állományának kiterjedése megállapítva nem levén, merőben hiányzik a birtokrendezés azon neme, — t. i. az úrbéri rendbeszedés, — mely által a magyarországi birtokrendezési eljárás legfőbb czélja és jellege meghatároztatik. Úrbér hiányában Erdélyben s a kapcsolt részekben az úrbéri perek egyes telkek és egyes földek úrbéri, vagy majorsági minősége felett mint magán jellegű s külön birtokperek tétethetvén folyamatba, minden egyes telek vagy föld iránt külön tárgyaltatnak és Ítéltetnek meg. Azonkivül a közösen használt erdők, legelők és havasok elkülönítése sem a Magyarország egyéb részeiben érvényben levő szabályok szerint eszközöltetik. Ugyanis Erdélyben és a kapcsolt részekben a közös legelőből a volt úrbéresek nem telkenként meghatározott egyenlő mennyiséget kapnak, hanem a felosztás rendszerint egyfelől a voit földesurak majorság birtoka, másfelől a volt úrbéresek tulajdonává vált földbirtok területének arányában történik. Ezek mellett még az sem hagyható figyelmen kivül, mikép az arányosítást és tagosítást tárgyaző 1871. évi LV. t. ez. csakis az erdélyi városokra, a szabad és volt úrbéresekkel vegyes községekre nézve bir érvénynyel, míg annak hatálya a tisztán úrbéres viszonyú községekre nem terjed ki, és azonkivül az 1836. és 1840. évi törvények a tagositást és arányosítást főkép az úrbéri rendbeszedéssel kapcsolatosan tárgyalják, minek a fennebbiek szerint a kapcsolt részekben értelme nincs, sőt e törvényeknek a kapcsolt részek tekintetébeni érvénye vitás. Továbbá Erdélyben és a kapcsolt részekben a művelésre alkalmas földterületek rendkívüli eldaraboltsága, a rendszeres művelésre egészben, vagy részben alkalmatlan erdők, legelők és havasi területek nagy kiterjedése oly kivételes állapotok, melyeknek az arányosítás foganatosítására és a tagosítás megengedhetöségére és terjedelmére nézve felállítandó szabályokban ugy egyes vidék, valamint az egyes vidékével szoros összefüggésben levő közgazdasági érdek szempontjából mulhatlanul méltányoltatniok kell. Kétséget sem szenved, mikép az erdélyi és a kapcsolt részekbeli birtokok rendezésére a bonyodalmakat lehetőleg elhárító és a kellő gyorsaságot biztosító általános érvényű szabályoknak a jog- és birtokviszonyok tekintetében fennebb kitüntetett eltérésekhez és kivételes 46»