Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.

Irományszámok - 1878-326

364 cccxxvr. SZÁM. állapotokhoz mért felállítása iránti óhaj nem csak indokolt, hanem annak valósítása — elte­kintve attól, hogy rendezett birtokviszonyok nélkül rendezett jogi állapot nem is képzelhető, — az állam hitel- és közgazdasági viszonyainál fogva annál is inkább kívánatos, miután az eddig érvényben levő s részben csak részleges hatályú szabályok mellett az urbériségből folyó viszonyok végleges rendezése, továbbá az arányosítások és tagosítások bár részleges keresztül­vitele az eljárás szövevényes voltánál fogva igényelt gyorsasággal nem történhetik meg, az anyagi igazság többször az alakiságnak esik áldozatul s ezen kívül egyes vidékek gazdasági érdekén is nem csekély sérelem ejtetik. A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat az erdélyi és a kapcsolt részekbeli birtok­viszonyok rendezésére teljesen kimerítő, általános érvényű intézkedéseket tartalmaz. A bírói nyomozó eljárás elvének mentől teljesebb alkalmazása, a mérnöki qualificatió és a mérnöki munkálatok egyöntetűségének behozatala, az osztályzó és becslőbizottságok összeállításánál az eddiginél nagyobb biztosítékok nyújtása által a javaslatba hozott alaki szabványok mellett egyrészt az urbériségből folyó viszonyok végleges rendezésénél, másrészt az arányosítás és tagositás keresztülvitelénél a kellő gyorsaság és az anyagi igazság követel­ményeinek érvényesítésére alapos remény nyujtatik. A részleges tagositás megengedhetőségére, erdők úrbéri elkülönítése, vagy arányo­sítása alkalmából az erdők közt létező egyes földrészletek kicserélhetésére, az 1871. évII.V. tör­vényczikknek az arányosítás tárgyát képező, közlegelők kihasitását II.lető intézkedései módosi­tására vonatkozó rendelkezések arra szánvák, hogy az arányosítás és tagositás merev köve­telményeinek egyes vidéknek különös birtokviszonyaiból folyó gazdasági érdeke áldozatul ne ejtessék. Eme rendelkezéseketa bizottság alapjuknál és czéljuknál fogva indokoltaknakés helye­seknek találja s azokhoz annyival inkább hozzájárul, miután reményli, mikép az érdekelt birtokosoknak az arányosítás és tagositás keresztülvitele iránti ellenszenve azok folytán gyengittetvén, az ottani kedvezőtlen gazdasági és hitelviszonyoknak alapját képező birtok­állapotok rendezésére az arányositási és tagositási eljárás folyamatba tétele, melynek meg­könnyítésére egyesek szintén nyernek a törvényjavaslatban foglalt intézkedésekben az általá­nos jogi elvekkei és a közgazdasági viszonyok követelményeivel összhangzó támogatást, ide­genkedés tárgyát alig képezendi. A mi pedig a birtokrendezési költségeket II.leti, a bizottság kiemelendőnek találja mikép az urbériségből folyó viszonyok rendezésével járó költségeknek viselésére javasolt ren­delkezés megegyezik az eddigi, s a bizottság nézete szerint továbbra is fenntartandó szabályok­kal. Hogy pedig az arányosítás és tagositás költsége tisztán úrbéres viszonyú községekben, valamint az 1871. évi LV. törvényczikk 26. §-ában foglalt határozat megváltoztatásával vegyes községekben is birtokarányII.ag rendeltetik viseltetni, a ministeri indokolásban kifejtettekben, találja magyarázatát. Az arányosítás és tagositás költségeinek a közadók módjára leendő kivetését és behajtását tárgyazó intézkedéseket a bizottság szintén a viszonyoknak megfelelőknek tartja, s miután a törvény életbeléptetésére szükséges átmeneti intézkedések megtétele czéljából a kor­mány részére javasolt felhatalmazásban az átmeneti nehézségek iegyőzhetésére is kellő bizto­sítékot lát: az itt s a ministeri indokolásban felhozottaknál fogva a kérdéses törvényjavaslatot ugy általánosságban, valamint részleteiben a nagyméltóságú főrendi háznak változatlan elfoga­dásra tiszteletteljesen ajánlja. Budapest, 1880. évi június hó lî-én. Gróf Cziráky János s. k. t bizottsági elnök. Báró Rtidnyánszky József $. fc, bizottsági jegyző.

Next

/
Thumbnails
Contents