Főrendiházi irományok, 1878. III. kötet • 99-148. sz.
Irományszámok - 1878-136
316 CXXXVI. SZÁM. a törvény büntetendőnek nyII.vánította azt; hanem azért, mert a kérdéses hatóságok büntetés terhe alatt eltII.tandónak vagy teljesitendönek rendelik. Igen kívánatos, hogy ne legyen sok oly rendelet vagy szabály, melyre vonatkozólag a törvény a külső körvonalakat és a viszonyt sem állapítja meg, melyek tehát a szabályt alkotó hatóságnak mintegy Önálló törvényalkotási hatalmából veszik eredetüket, de hogy ez teljesen még sem mellőzhető, az már fentebb kimutattatott, ugy, hogy e helyen csupán a büntető rendeletek és szabályoknak, a törvényjavaslatban elismert különbségei voltak kiemelendők. A bűntettekről és a vétségekről szóló büntetőtörvénykönyv általános részének viszonya a rendőri kihágásokhoz, már a büntetőtörvényről szóló javaslattal az 1875—1878-iki országgyűlés elé terjesztett indokokban taglaltatott. A „törvényjavaslat tartalma" felirat alatt főleg e kérdéssel foglalkozik az ottani általános indokolás. Itt csak az említtetik meg, hogy a bűntettekről és a vétségekről szóló törvény általános részében meghatározott intézkedésektől eltérő határozmányok, a jelen törvényjavaslatban külön megállapittattak, minélfogva a kihágásokról szóló törvényhatálya az annak alávetett személyek és területre nézve, valamint a kihágások büntetésére, a kísérletre, a részességre, a szándékra és a gondatlanságra, a halmazatra és az elévülésre nézve — a kihágás természetének megfelelő külön intézkedésekben szabályoztatott, mig ellenben a büntetőtörvénykönyv azon általános intézkedéseit II.letőleg, melyek a rendőri kihágások eseteiben is alkalmazandók, a jelen törvényjavaslat 12. §-a fejezi ki ezen általános szabályt. A rendőri kihágások büntetését II.letőleg azonban még különösen kiemelendőnek látszik : hogy ezek — az 1843. évi javaslat „Toldalék"-ában megállapítottaknál lényegesen enyhébbek; mert mig azon javaslat szerint a kihágás hat hónapig terjedhető fogházzal, vagy hatszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettethetik, mely utóbbi büntetés — kihágások halmaza esetében 1800 forintig fölemelhető, addig a jelen törvényjavaslat szerint a szabadságvesztés büntetésének leghosszabb tartama két havi elzárásra, a legmagasabb pénzbüntetés pedig 300 forintra tétetett; sőt halmazat esetében az elzárás e leghosszabb tartama csak azon föltétel alatt emelhető fel — hogy az Ítéletben, az elzárással együtt pénzbüntetés is állapíttatott meg, s a pénzbüntetés behajthatlannak bizonyulván, azon eset állana elő, hogy a valódi vagy színlett vagyoutalanság, az igazságos büntetés alkalmazásának akadályát képezné. De ez esetben is a törvényjavaslat 24. §-ában előre megállapított mértéket nem haladhatja fölül az elzárás tartama, és igy még ez esetben sem éri el felét azon büntetési tartamnak, melyet az 1843. évi törvényjavaslat — a halmazat esetén kivül is, megállapithatónak rendelt. A javaslat egyszersmind úgy a szabadságvesztési, mind a pénzbüntetésnek általános minimumát határozza meg. (17. §.) A büntetési rendszert II.letőleg megemlitendő, hogy az egyes tételeknél a „minimum" mindenütt mellőztetett, és hogy enyhitő körülmények esetében az elzárás átváltoztatása pénzbüntetésre — ezen büntetési-nem legcsekélyebb fokáig meg van engedve. A kihágást elkövető ifjakra nézve, a 19. §. az elzárásnak — ha lehetséges — javitó intézetben való kiállását rendeli, és pedig tekintettel a büntető törvényről szóló 1878: V. törvényezikk 27. és 42. §§-ainak a törvényhozás által már elfogadott intézkedéseire. Fontosabb — habár indokolást nem igénylő intézkedése a törvényjavaslatnak, hogy külföldön elkövetett kihágás miatt a magyar állam területén senkisem büntettetik, tehát a külföldi ép oly kevéssé, mint a magyar honos; továbbá hogy kihágás miatt kiadásnak nincs helye. A delictum csekélysége mindkét intézkedést eléggé indokolja, s mig az előbbi mellett a fennálló büntetőtörvénykönyvek általában, úgy az utóbbi mellett a nemzetközi jog elfogadott elve, s valamennyi, a magyar törvényhozás hozzájárulása mellett kötött kiadási szerződés hozhatók fel. ^gy egészen külön álló, a törvényjavaslattal organicus Összefüggésben nem is álló intézkedés tártaimaztatik a 2. §-ban, az életkoruk 12. évét betöltött, — de annak 16. évét még be nem
