Főrendiházi irományok, 1878. III. kötet • 99-148. sz.

Irományszámok - 1878-127

2IG CXXVII. SZÁM. azért vétetett fel a törvény jelen szakaszába azon határozat, hogy a társulat a választmányi ülések jegyzőkönyveit is felterjeszteni tartozik. A 3-ik §-hoz. Az 1871 : XXXIX. t.-cz. 10. §-a az egyes társulatok feletti hatósági felügyeletet és ellenőrzést az II.lető törvényhatóságra ruházván, ezzel a törvényhatóságoknak megadta a módot, sőt kötelességükké tette, hogy azon ármentesitŐ társulatokat, melyek feladatuknak meg nem felelnek, hatósági utón kényszerítse erre. Igen sok esetben a törvényhatóság felügyeletének és ellenőrzésének nem elég sikeres volta tevén szükségessé a kormánybiztos kiküldését; nem mutatkozik ezélszerünek, hogy a hivatásának nem kellő mérvben megfelelt törvényhatóság akkor is gyakoroljon felügyeletet és ellenőrzést a társulat felett, midőn ennek ügyeit kormánybiztos vezeti, mert e.'.en esetben a felügyeletet és ellenőrzést tulaj donkép en a kormánybiztos felett gyakorolja, ki a társulatot minden irányban képviseli. Ezen több kellemetlen súrlódásokra alkalmat szolgáltatott bajon szándékozik ezen §. segiteni az által, hogy a törvényhatóságok felügyeleti és ellenőrzési jogát a kormánybiztos működésének tartamára felfüggeszti. A 4. §-hoz. Az 1871 : XXXIX. t.-cz. 19. §-a a társulatok által haszon-aránylag kivetett költségrészleteket, az ártér-birtokon fek^ő olyan tehernek jelentette ugyan ki, mely az adók kivételével minden betáblázott és be nem táblázott teher előtt áll; mégis ezen intézkedés elégségesnek nem mutatkozik, mert nem mondja ki vII.ágosan ezen előnyt a társulatok által kötött kölcsönökre, II.letőleg azoknak kamatjaira és törlesztési részletére is. Nem pótolja ezen hiányt az 1871: XXXIX. törvényczikk 22. §-ának azon határozata sem: „hogy a társulatok által felveendő kölcsönök kamatait és törlesztési részleteit az állam közigazgatási úton hajtja be", mert a legtöbb pénzintézet veszélyeztetve látja az ármentesitŐ társulatoknak kölcsönzött tőkéjét, II.letőleg kamatait és törlesztési követeléseit más, de különösen telekkönyvi követelések ellenében. Ez okoknál fogva szükséges az 1871: XXXIX. törvényczikk 19. §-ának átidomitása. Az 5-ik §-hoz. Az 1871 : XXXIX. törvényczikk 20. §-a ez ideig érvényben álló határozatának hatályon kivül tételét részben az adók behajtása tárgya, keletkezett újabb törvények és rendeletek, melyek szerint az adóbehajtást ezentúl nem a királyi adóhivatalok, hanem a kir. adófelügyelők, II.letve azoknak közegei gyakorolják; részben pedig azon körülmény tette szükségessé, hogy az eddigi behajtási módozat a gyakorlatban a kivánt eredményre nem vezetett. A mi a társulati kivetések behajtására hivatott közegeket II.leti, a dolog természetéből folyik, hogy a jelen törvényjavaslat szerkesztésénél arra: miszerint a kir. adóhivatalok a társulati hátralék-kimutatásokban felsorolt összegeknek behajtására többé nincsenek hivatva, figyelemmel kellett lenni. A mi pedig a jelen törvényjavaslatban inditványozott új beszedési módozatot II.leti, ennek indokai a következőkben találják magyarázatukat. Az 1871 : XXXIX. törvényczikk 20. §-ának azon határozata, mely szerint közigazgatási úton csak a félévenkénti hátralékoknak behajtása engedtetik meg, felette zsibbasztólag hatott a társulatok működésére.