Főrendiházi irományok, 1878. II. kötet • 47-97. sz.
Irományszámok - 1878-68
LXV1IÍ. SZÁM. 161 Les ressortissants de la Principauté de Bulgarie qui voyageront ou séjourneront dans les autres parties de l'Empire Ottoman seront soumis aux autorités et aux lois ottomanes. Article XIII. II. est formé au Sud des Balkans une province qui prendra le nom de „Roumélie Orientale" et qui restera placée sous l'autorité politique et mII.itaire directe de S. M. I. le Sultan, dans des conditions d'autonomie administrative. Elle aura un gouverneur général chrétien. Article XIV. La Roumélie Orientale est limitée au Nord et au Nord-Ouest par la Bulgarie et comprend les territoires inclus dans le tracé suivant: Partant de la Mer Noire, la ligne frontière remonte depuis son embouchure, le thalweg du ruisseau près duquel se trouvent les vII.lages Hodzakiöj, Selam-Kiöj, Aivadsik, Kuîibe, Sudzuluk, traverse obliquement la vallée du Deli Kamcik, passe au Sud de Bélibe et de Kemhalik et au Nord de Hadzimahale, après avoir franchi le Deli Kamóik à 2 V» kII.omètres en amont de Oengei ; gagne la crête à un point situé entre Tekenlik et Aidos-Bredza, et la suit par Karnabad Balkan, Prisevica Balkan, Kazan Balkan, au Nord de Kotel jusqu'à Demir Kapu. Elle continue par la chaîne principale du grand Balkan, dont elle suit toute l'étendue jusqu'au sommet de Kosica. A ce point, la frontière occidentale de la Roumélie quitte la crête du Balkan, descend vers le Sud entre les vII.lages de Pirtop et de Duzanci, laissés l'un à la Bulgarie et l'autre à îa Roumélie Orientale, jusqu'au ruisseau de Tuzlu-Dere, suit ce cours d'eau jusqu'à sa jonction avec la Topolnica, puis cette rivière jusqu'à son confluent avec Smovskio-Dere près du vII.lage de Petriőevo laissant à la Roumélie Orientale une zone de deux kII.omètres de rayon en amont de ce confluent, remonte entre les ruisseaux de SmovskioDere et la Kamenica, suivant la ligne de partage des eaux, pour tourner au Sud-Ouest, à la hauteur de Voinjak et gagner directement le point 875 de la carte de Tétat-major autrichien. FŐRENDI IROMÁNYOK. II. 1878/81. A bolgár fejedelemséghez tartozók, ha %z ottoman birodalom többi részeiben utaznak vagy tartózkodnak, az ottomán hatóságok és törvények alá esnek. XIII. czikk. A Balkáuhegyektől délre alakittatik egy tartomány, mely „keleti Rumelia" nevet vesz fel, s mely ő császári felségének a szultánnak közvetlen politikai és katonai fenhatósága alatt állva, közigazgatási autonómiát élvez. E tartomány keresztény főkormányzó val fog birni. XIV. czikk. Keleti Ruméliát észak- és észak-nyugat felől Bulgária határolja s magában foglalja a következő vonalon belül eső területeket. A Feketetengertől indulva ki, a határvonal torkolatától kezdve azon patak medrét követi, mely mellett Hodzakió'j, Selam-Kioj, Aivadsik, Kulibe, Sudzuluk falvak fekszenek, rézsut átszeli a Deíi-Kamöik völgyét; Bélibe és Kemhaliktól délre és Hadzimahaletől északra vonul tovább, miután a Deli-Kamőikot 2 Va kII.ométerrel Oeugein felül áthágta ; felér a hegygerinczre egy Tekenlik és Aidos-Bredza közt fekvő ponton, s követi a gerinczet Karnaba-Balkanon, Prisevica-Balkanon, Kazan-Balkanon át Koseltől északra egész Demir kapuig. Folytatólag a Nagy-Balkán főhegylánczán megy végig egész a Kosica csúcsig. E pontnál Rumelia nyugati határa elhagyja a Balkán gerinczet, leszáll délfelé Pirtop és Duzanci falvak közé, _ egyikét ezekből Bulgáriának, másikát keleti Rumeliának hagyván, egész a Tuzlu-Dere patakig; követi ennek folyását egész a Topolniczával való összefolyásáig, azután ez utóbbi folyót egészen annak beömléseig a Smovskió-Derébe Petriőevo falu mellett, meghagyva Kelet-Rumelia számára, ama beömlési ponton felül egy földövet, melynek sugara két kII.ométert tesz ki ; innen felfelé halad a SmovskióDere és Kamenica patakok közt a vízválasztó vonal mentében, majd délnyugatra kanyarodik a Voinjak magaslatra, honnét egyenest az osztrák törzskari térképen 875. számmal jelölt pontra ér. 21
