Főrendiházi irományok, 1878. II. kötet • 47-97. sz.
Irományszámok - 1878-68
162 LXVIII. SZÁM. La ligne frontière coupe, en ligne droite, le bassin supérieur du ruisseau d'Iehtiman-Dere, passe entre Bogdina et Karaúla, pour retrouver la ligne de partage des eaux séparant les bassins de l'Isker et de la Marica, entre Camurli et HadzII.ar, suit cette ligne par les sommets de Velina MogII.a, le col 531, ZmaII.ica-Vrh, Sumnatica et rejoint la limite administrative du Sandjak de Sofia entre Sivri-Tas et Cadir-Tepe. La frontière de la Roumelie se sépare de celle de la Bulgarie au mont Cadir-Tepe, en suivant la ligne de partage des aux entre la bassin de la Marica et de ses affluents d'un côté, et du Mesta Karasu et de ses affluents de l'autre, et prend les directions Sud-Est et Sud, par la crête des Montagnes Despoto Dagh, vers le Mont Kruschowa fpoint de départ de la ligne du Traité de San Stefano). Du Mont Kruschowa, la frontière se conforme au tracé déterminé par le Traité de San Stefano, c'est-à-dire la chaîne des Balkans noirs (Kara Balkan), les montagnes Kulaghy-Dagh, Eschek-TschepelJü, Karakolas et Ischiklar d'où elle descend directement vers le Sud-Est pour rejoindre la rivière Arda, dont elle suit le thalweg jusqu'à un point située près du vII.lage d'Adaéali qui reste à ïa Turquie. De ce point, la ligne frontière gravit la crête de Be&tepe Dagh qu'elle suit pour descendre et traverser la Maritza à un point situé à 5 kII.omètres en amont du pont du Mustafa Pacha; elle se dirige ensuite vers le Nord par la ligne de partage des aux entre Demirhanli Dere et les petits affluents de la Maritza jusqu'à Kttdeler Baïr, d'où elle se dirige à l'Est sur Sakar Baïr, de là, traverse la vallée de la Tundza allant vers Bűjük Derbend, qu'elle laisse au Nord, ainsi que Soudzak. De Bűjük Derbend, elle reprend la ligne de partage des aux entre les affluents de la Tundza au Nord et ceux de la Maritza au Sud, jusqu'à hauteur de KaibII.ar qui reste à la Roumelie Orientale, passe au Sud de V. Almali entre le bassin de la Maritza au Sud et différents cours d'eau qui se rendent directement vers la Mer Noire, entre les vII.lages de Belevrin et Alatli ; elle suit au Nord de Karanlik A határvonal egyenes irányban metszi át az Ichtiman-Dere patak felső medenczéjét, átmegy Bogdina és Karaula közt, hogy újra elérje az Isker és a Marica medenczéi közt elvonuló vízválasztó vonalt Camurli és HadzII.ar közt; ezt a vonalt követi a Velina MogII.a az 531. számú hegyszoros, ZmaII.ica-Vrh és Sumnatica nevű hegycsúcsokon át s eléri Sivri-Tas és CadirTepe közt a sofiai sandzsak közigazgatási határát. Rumelia határa elszakad Bolgárországétól a Cadir-Tepe hegynél s egyrészt a Marica és mellékfolyói, másrészt a Mesta-Karasu s mellékfolyóinak medenczéi közt elvonuló vízválasztó vonalt követi, s délkelet és dél irányában halad a Despoto-Dagh hegyláncz gerinczén a Kruschova hegy felé (mely a san-stefanói egyezményben jelölt vonal kiindulási pontja.) A Kruschova hegytől kezdve a határ megegyez a san-stefanói egyezményben meghatározott vonallal, t. i. a fekete Balkán (Kara-Balkán) hegyiáncza, a Kulaghy-Dag, Eschek-Tschepellü, Karakolas és Ischiklar hegyek, honnan egyenest lehajlik délkeletre, hogy elérje az Arda folyót, melynek medrét követi egész egy pontig Adacali falu mellett, mely Törökországé marad. E ponttól indulva, a határvonal a BestepeDagh nevíí hegy gerinczére halad fel; innen leszállva, átlépi a Marica folyót egy 5 kII.ométernyire a Mustafa basa hídján fölül fekvő ponton ; azután éjszakfelé fordul a Derairhanli-Dere és a Marica kis mellékfolyói közt vonuló vízválasztó vonalon egész Küdeler-Bair-ig, honnét keleti irány Sakar-Bairra ér, s innen a Tundza völgyén keresztül Büjük-Derbend felé halad, melyet ugy mint Soudzakot éjszakra hagy. Büjük-Derbendtől kezdve újra a Tundza északfelőli és a Marica délfelőli mellékfolyóinak vízválasztó vonalán vonul el egész a KaibII.ár magaslatig, mely keleti Ruméliáé marad, azután V.-Almalitól délre a Marica déli medenczéje és több folyóvizek közt, melyek egyenest a Fekete tengerbe ömlenek, Belevrin és Alatli falvak közé vonul ; innen Karanliktól éjszakra a Vosna és Zuvak gerinczein halad, azon vonalon, mely a Duka vizeit a
