Főrendiházi irományok, 1878. II. kötet • 47-97. sz.
Irományszámok - 1878-68
LXVIII. SZÁM. 155 Sadoullah Bey, Son Ambassadeur Extraordinaire et Plénipotentiaire prés Sa Majesté l'Empereur d'Allemagne, Roi de Prusse. Lesquels, suivant la proposition de la Cour d'Autriche-Hongrie et sur l'invitation de la Cour d'Allemagne, se sont réunis à Berlin munis de pleins pouvoirs qui ont été trouvé en bonne et due forme. L'accord s'étant heureusement établi entre eux, II.s sont convenus des stipulations suivantes: Article I. La Bulgarie est constituée en Principauté autonome et tributaire sous la suzeraineté de S. M. I. le Sultan : elle aura un Gouvernement chrétien et une mII.ice nationale. Article II. La Principauté de Bulgarie comprendra les territoires ci-aprés : La frontière suit, au Nord, la rive droite du Danube depuis l'ancienne frontière de Serbie jusqu'à un point à déterminer par une Commission Européenne a l'Est de SII.istrie et, de là, se dirige vers la Mer Noire au Sud de Mangalia qui est rattaché au territoire roumain. La Mer Noire forme la limite Est de la Bulgarie. Au Sud, la frontière remonte, depuis son embouchure, le thalweg du ruisseau prés duquel se trouvent les vII.lages Hodzakiöj, Selam-Kiöj , Aivadsik, Kulibe, Sudáuluk ; traverse obliquement la vallée du Deli Kameik, passe au Sud de Bélibe et de Kemhaîik et au Nord de Hadzimahale, après avoir franchi le Deli Kamuik à '27s kII.omètres en amont de öengei ; gagne la crête à un point situé entre Tekenlik et Aidos-Bredza et la suit par Karnabad Balkan, Prisevica Balkan, Kazan Balkan, au Nord de Kotel, jusqu'à Demir Kapu. Elle continue par la chaîne principale du Grand Balkan dont elle suit toute l'étendue jusqu'au sommet de Kosica. Là, elle quitte la crête du Balkan, descend vers le Sud entre les vII.lages de Pirtop et de Duzanci, laissés l'un à la Bulgarie et l'autre à la Roumélie Orientale jusqu'au ruisseau de Tuzlu Dere, suit ce cours d'eau jusqu'à sa jonction avec la Topolnica, puis cette rivière jusqu'à son confluent avec Smovskio Dere près du vII.lage Sadoullah beyt, rendkivtII.i nagykövetét és meghatalmazottját, ő Felségénél Németország császárjánál és Poroszország királyánál ; kik az osztrák-magyar udvar javaslata következtében és a német udvar meghívására, teljhatalmú levelekkel ellátva, melyek jó és kellő alakban levőknek találtattak, Berlinben Összegyűltek. Miután szerencsésen létrejött köztük az egyezség, a következő'határozatokban állapodtak meg: I. czikk. Bolgárország önhatósági és adózó fejedelemséggé alakittatik Ő császári Felsége a Szultán hűbérurasága (suzeraineté) alatt; lesz keresztény kormánya és belföldi néphada. II. czikk. A bolgár fejedelemség a következő területekből fog állni : Határa északon a Duna jobb partját követi Szerbia régi határától egy európai bizottság által meghatározandó, SzII.isztriától keletre fekvő pontig és innen a fekete tenger felé tart délre Mangaliától, mely a rumán területhez csatoltatik. A fekete tenger képezi Bolgárország keleti határát. Délen a határ felfelé követi, torkolatánál kezdődve, medrét azon pataknak, mely mellett Hadzakiöj, Szelam-Kiöj, Aivadsik, Kulibe, Sudzuluk falvak fekszenek; ferde irányban átmetszi a Deli-Kamöik völgyét; Bélibe és Kehamliktól délre és Hadzimahalétól északra halad, miután a Deli-Kamöikot Cengein 27* kII.ométerrel felül átlépte; felér a hegygerinczre egy Tekenlik és Aidos-Bredza között fekvő ponton s tovább fut a gerinczen Karnabad-Balkán, — Prisevica-Balkán, — KazánBalkánon át KoteltŐl északnak egész DemirKapuig. Innen a nagy Balkán főhegylánczán egész hosszában követi a Kosica csúcsáig. Itt elhagyja a Balkán gerinczét, lehajlik délre Pirtop és Duzanci falvak közé, melyek egyike Bolgárországnak, másika Kelet-Ruméliának marad, egész a Tuzlu-Dere patakig, innen ezt a folyóvizet követi, ennek a Topolnicával Összefolyásáig; továbbá ezt a folyót kiséri egész odáig, hol a Smovskio-Derevel Petricevo 20*
