Főrendiházi irományok, 1878. II. kötet • 47-97. sz.

Irományszámok - 1878-68

156 LXVIII. SZÁM. de Petri ce vo, laissant à la Roumélie Orientale une zone de deux kII.omètres de rayon en amont de ce confluent, remonte entre les ruisseaux de Smovskio Dere et la Kamenica suivant la ligne de partage des eaux, pour tourner au Sud-Ouest à la hauteur de Voinjak et gagner directement le point 875 de la carte de l'état-major Autrichien. La ligne frontière coupe en ligne droite le bassin supérieur du ruisseau d'ichtiman Derepasse entre Bogdina et Karaúla, pour retrouver la ligne de partage des eaux séparant les bassins del'Isker et de la Marica, entre Camurli et HadzII.ar, suit cette ligne par les sommets de Velina MogII.a, le col 531, ZmaII.ica Vrh, Sumnatica. et rejoint la limite administrative du Sandjak de Sofia entre Sivri Tas et Cadir Tepe. De Cadir Tepe, la frontière, se dirigeant au Sud-Ouest, suit la ligne de partage des eaux entre les bassins du Mesta Karasu d'un côté, et du Struma Karasu de l'auíre, longe les crêtes des montagnes du Rhodope appelées Demir Kapu, Iskoftepe, Kadimesar Balkan et Aijî Gedtik jusqu'à Kapetnik Balkan et se confond ainsi avec l'ancienne frontière administrative du Sandjak de Sofia. De Kapetnik Balkan , la frontière est indiquée par la ligne de partage des eaux entre les vallées de la RII.ska reka et de la Bistrica reka et suit le contrefort appelé Vodenica Planina pour descendre dans la vallée de la Struma au confluont de cette rivière avec la RII.ska reka, laissant le vII.lage de Barakli à la Turquie. Elle remonte alors an Sud du vII.lage de Jelesnica, pour atteindre, par la ligne la plus courte, la chaîne de Grolema Planina au sommet de Gitka et y rejoindre l'ancienne frontière administrative du Sandjak de Sofia, laissant toutefois à la Turquie la totalité du bassin de la Suha reka. Du Mont Gitka, la Frontière Ouest se dirige vers le mont CrniVrh par les montagnes de Karvena Jabuka, en suivant l'ancienne limite administrative du Sandjak de Sofia, dans la partie supérieure des bassins de Egrisu et de la Lepnica, gravit avec elle les crêtes de Babina polana et arrive au mont Crni Vrh. falu mellett egyesül, meghagyván Kelet-Ruméliá­nak egy földövet, melynek sugara két kII.omé­tert tesz ezen összefolyás! ponton felül: innen a Smovskio-Dere és Kamenica patakok közt föl­felé halad, a vízválasztó vonalat követve, majd délnyugatra kanyarodik a voinjaki magaslatnál s egyenes vonalban éri el az osztrák táborkari térkép 875-el számozott pontját. A határvonal egyenes irányban metszi az Ichtiman-Dere patak felső medenczéjét, áthalad Bogdina és Karaula közt, hogy ismét találkoz­zék azon vízválasztó vonallal, mely Camurli és HadzII.ar közt az Isker és a Marica medenczéit választja el; e vonaltköveti a Velina-MogII.a, az 531. számú hegyszoros,* a ZmaII.ica-Vrh és Sum­natica nevű hegycsúcsokon át és eléri Sivri Tas és Cadir-Tepe közt a sofiai sandzsak közigazga­tási területének határát. Cadir-Tepétől a határ délnyugatra fordulva, egyfelől a Mesta-Karasu, másfelől a Struma­Karasu medenczéi közt követi a vízválasztó vo­nalat s végig halad a rhodopei hegyek Demir­Kapu, Iskoftepe, Kadimesar-Balkán és Aiji-Gedük nevezetű gerinczein egész a Kapetnik-Balkánig s ott összevegyül a sófiai sandzsak régi közigaz­gatási határával. A Kapetnik-Balkántól a határt a RII.ska­reka és Bistrica-reka völgyei közt levő víz­választó vonal jelöli s innen a határ a Radenica­Planina nevű előhegy irányát követi s onnan leszáll a Struma völgyébe, e folyónak a RII.ska­rekával való összefolyásához, meghagyván Barakli falut Törökországnak. Innét felfelé megy a Jelesnica faluhoz, ettől délre, hogy elérje a legrövidebb vonalon a Golema-Planina hegylánczot a Gitka csúcson s ezzel a sofiai sandzsak régi közigazgatási hatá­rát, meghagyván azonban Törökországnak a Suha­reka egész medenczéjét. A Gitka hegytől a nyugati határ a Crni­Vrh felé veszi irányát a Karvena-Jabuka hegye­ken át, a sofiai sandzsak régi közigazgatási határát követve az Egrisu és Lepnica felső me­denczéjében, melylyel együtt felszáll a Babina­Polana gerinczeire s eljut a Crni-Vrh hegyre.

Next

/
Thumbnails
Contents