Főrendiházi irományok, 1878. I. kötet • 1-46. sz.

Irományszámok - 1878-43

306 XLIII. SZÁM. caempészkedésekért, azaz a beviteli, kiviteli vagy átviteli tilalmak áthágásaiért, és a vám- vagy állam-egyedárusági illetékek csonkításáért, a magas szerződő felek mindegyike a másik fél illetékes hatóságának megkeresése folytán az esetben fogja az áthágót a saját vám- vagy egyedárusági törvényeiben hasonló vagy hasonnemű áthágásokra megszabott büntetéseknek alávetni: 1. ha a vádlott azon állam polgára, mely által vizsgálat és büntetés alá vonatik; 2. ha, nem lévén ugyan ezen állam polgára, az áthágás idejében bár csak mulólag is ezen állam területén lakott és a vizsgálatot indítványozó megkeresés beérkeztekor vagy azután is ezen állam területén keríttetett kézre. Mindazáltal a másik (megkereső) állam törvényei által megszabott büntetések alkalmazandók, ha enyhébbeknek bizonyulnak. Ha a pénz-birság, a törvény értelmében, az elvont adóösszeg arányában szabandó ki, azon állam tarifája fog alapul vétetni, melynek vámvagy egyedárusági törvényei ellen az áthágás elkövettetett. XV. czikk. A XIV. czikkben emiitett perek folyamában, a másik fél hatóságainak vagy tisztviselőinek hivatalos előadásai ugyanazon bizonyító erővel birandnak, mint a mely hasonló esetekben a saját állami hatóságok vagy tisztviselők hivatalos előadásainak tulajdoníttatik. XVI. czikk. A XIV. czikk alapján indított büntető-eljárással járó költségeket, a mennyiben azok a lefoglalt tárgyak értékéből vagy a vádlottól be nem hajthatók, azon állam köteles megtérítni, melynek érdekében az eljárás megindítva lett. XVII. czikk. A XIV. czikk alapján indított büntető-eljárás folytán a vádlottól behajtott vagy az áthágás tárgyainak darusításából befolyó pénzösszegekből első sorban a perköltségek fedezendőkj ezután détriment de l'autre Partie contractante, c'est à dire pour les contraventions aux défenses d'entrée, (Te sortie ou de transit, et pour les fraudes des droits de douane ou des monopoles, chacune des deux Hautes Parties contractantes soumettra les contrevenants, sur la demande d'une autorité compétente de l'autre Partie, aux peines édictées, par fees propres lois de douane ou des monopoles, pour les contraventions similaires ou analogues dans les cas suivants: 1° Si l'inculpé est sujet de l'Etat qui doit le soumettre à la poursuite et à la peine; 2° Si, n'étant pas sujet de cet Etat, il y avait, à l'époque de la contravention, sa demeure, bien que transitoire, et s'y laissait surprendre à ou après l'arrivée de la demande de poursuite. On appliquera, toutefois, les peines édictées par les lois de 1' autre Etat (requérant), si elles étaient moins rigoureuses. Si, par dispositon de loi, la peine pécuniaire doit être fixée d'après la somme fraudée, on prendra pour base le tarif de l'Etat dont les lois de douane et de monopole ont été lésées. Article XV. Dans les procès à instruire d'après l'article XIV, les rapports officiels des Autorités ou fonctionnaires de l'autre Etat auront la même force de preuve qu'on attribue à ceux des Autorités ou fonctionnaires du pays dans des cas semblables. Article XVI. Les frais occasionnés par suite des procès à instruire en vertu de l'article XIV, devront être remboursés par l'Etat dans l'intérêt duquel se fait la procédure, à moins qu'ils ne puissent être couverts par la valeur des objets saisis, ou acquittés par les contrevenants. Article XVII. Les sommes versées par l'inculpé à l'occasion de poursuites faites d'après l'article XIV, ou réalisées par la vente des objets de la contravention seront employées de manière à ce que les frais judi-