Főrendiházi irományok, 1878. I. kötet • 1-46. sz.

Irományszámok - 1878-32

XXXII. SZÁM. 1S9 Melléklet a 32. számú irományhoz. Indokolás „az 1875. évi XLIX. és 1877. évi IX. törvényczikkek némely határozatainak módosításáról" szóló torvényjavaslathoz. Az 1875. évi XLIX. törvényczikk 1. §-a felhatalmazta a pénzügyministert, hogy pénztári tartalék-készletek alkotása, a vasúti társulatoknak az 1875. évi XLI. törvényczikk 2. §-a szerint beruházásokra szükséges összegek fedezése és az 1873. évi XXXIII. és 1874. évi XIV. törvényczikkek alapján kibocsátott kincstári utalványok beváltásának megkezdése czéljából, 80 millió osztr. ért. forint erejéig aranypénzben befizetendő járadékkölcsont bocsáthasson ki. Ugyanezen törvényczikk 2. §-a felhatalmazta a pénzügyministert arra, hogy az ezen törvény alapján kibocsátandó, névszerint 80 millió o. ért. forintnyi járadék-kötvények első felét, névszerint 40 millió o. ért. forintot, 8OV2 árfolyammal aranyértekbeu befizetve árusíthassa el, s azt határozza továbbá, hogy a kötvények második felének, névszerint 40 millió 0. é. forintnak eladási árfolyama 8lyi-nél kisebb nem lehet. Az 1876. évi I. törvényczikk tüzetesebben meghatározván azon Összeget, mely a fennebbi 80 millió frt járadék-kötvények értékesítése folytán befolyandó Összegből a kincstári utalványok beváltására fordítandó, felhatalmazza a pénzügyministert, hogy a szóban levő járadék-köksön második felének értékesítése folytán 21—22 millió 0. é. forintot az 1873. évi XXXIII, és 1874. évi XIV. törvényczikkek alapján kibocsátott (I. és II. kibocsátású) kincstári utalványok visszaváltására fordítson. A törvény ezen rendelete azonban az 1877. évi IX. törvényczikk 2. §-a által oda módosíttatott, hogy az emiitett 21—22 millió 0. é. frtnyi Összeg erejéig kizárólag az 1874. évi XIV. t-cz. alapján kibocsátott (II. kibocsátású) kincstári utalványok lesznek beváltandók. Evvel Összhangzásban az 1873. évi XXXIII. t.-ez. alapján kibocsátott (I. kibocsátású) 76

Va millió forint névértékű, 6°/

0-ot kamatozó és 1878. évi deczember 1-én lejáró azon kincstári utalványok törlesztése czéljából, melyek akkor még forgalomban voltak, az idézett 1877. évi IX. törvényczikk felhatalmazta a pénzügyministert, hogy az ezen törlesztésre szükséges összeg erejéig 6%-ot aranyban kamatozó, adómentes járadékkötvényeket bocsáthasson ki. A kibocsátási árt a törvény nem határozza meg, hanem e részben e pénzügyministernek egészen szabad kezet enged, és a 3. §-ban csakis arra kötelezi a pénzügyministert, hogy a felveendő járadék-kölcsönnek kibocsátási feltételeit, a Htelmívelet keresztülvitele és teljes befejezése után utólagos beczikkelyezés végett, az országgyűlésnek bejelentse. FŐSENLI IROMÁNYOK. I. 1878/81. 17