Főrendiházi irományok, 1875. X. kötet • 350-389. sz.

Irományszámok - 1875-364

92 CCCLXIV. SZÁM. 2. ha a bűntett vagy vétség tényálladékához tartozó eredményt, —• mielőtt cselekménye fölfedeztetett volna, — önként elhárította. 68. §. Ha a kísérleti cselekmény, mint ilyen a 67. §. értelmében büntetés alá nem vonható, azonban már magában véve valamely büntetendő cselekménynek tényálladékát képezi, ennek megbüntetését a 67. §. intézkedése ki nem zárja. V. FEJEZET. A részesség. 69. §. A véghezvitt vagy megkisérlett bűntett vagy vétség részese az : 1. a ki mást a bűntett vagy vétség elkövetésére szándékosan reábir (felbujtó) ; 2. a ki a bűntett vagy vétség elkövetését szándékosan előmozdítja, vagy könnyíti, vagy annak előmozdítására vagy könnyitésére mást reábir; úgyszintén a ki másokkal a cselekmény elkövetésénél, vagy annak elkövetése után nyújtandó segély, vagy a cselekményből származó haszon biztosítása, vagy pedig a hatósági intézkedések meghiúsítása iránt megelőzőleg egyetért (bűnsegéd). 70. §. Tetteseknek tekintendők mindazok, kik a bűntettet vagy vétséget együtt vagy közösen követik el. 71. §. A tettesek és azok felbujtói, az elkövetett bűntettre vagy vétségre határozott büntetéssel büntetendők. 72. §. A bűnsegédek büntetésének megállapításánál a kísérletre vonatkozó szabályok (66. §.) szolgálnak irányadóul. 73. §. Ha a tettes súlyosabb büntetés alá eső cselekményt követett el, mint a melyre a felbujtó reábirta: a súlyosabb beszámitásu cselekmény a felbujtót'.nem terheli. Ugyanazon szabály áll a bűnsegédekre nézve is. 74. §. Valamely tettes vagy részes személyes tulajdonságai vagy körülményei, melyek az elkövetett cselekmény büntethetőségét megszüntetik, büntetését enyhítik vagy súlyosbitják : a többi tettes és részesre nézve tekintetbe nem vehetők.