Főrendiházi irományok, 1875. X. kötet • 350-389. sz.

Irományszámok - 1875-364

CCCLXIV. SZÁM. 93 VI. FEJEZET. A szándék és a gondatlanság. 75. §. Bűntettet csak szándékosan elkövetett cselekmények képeznek. Ugyanez áll a vétségekre is, kivévén, ha a gondatlanságból (culpa) elkövetett cselekmény, a törvény különös részében vétségnek nyilvámttatik. VII. FEJEZET. A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. 76. §. Nem számitható be a cselekmény annak, a ki azt öntudatlan állapotban követte el, vagy kinek elmetehetsége meg volt zavarva, és e miatt akaratának szabad elhatározási képességével nem birt. 77. §. Nem számitható be a cselekmény, ha elkövetője ellenállhatatlan erő, vagy oly fenyegetés által kényszeríttetett arra, a mely saját, vagy valamelyik hozzátartozójának életét, vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztette, a mennyiben a veszély másképen nem volt elhárítható. 78. §. Hozzátartozóknak tekintetnek : a fel- és lemenő ágbeli rokonok és sógorok, a testvérek, unokatestvérek és ezeknél még közelebbi rokonok, az örökbefogadó és tápszülők, az örökbefogadott és táp gyermekek, a házastársak és jegyesek, testvérek házastársai s a házastársnak testvérei. 79. §. Kizárja továbbá a cselekmény b esz ámítható ságát a jogos védelem. Jogos védelem az : mely akár a megtámadottnak, akár másnak személye, vagy vagyona ellen intézett, — vagy azt fenyegető jogtalan és közvetlen megtámadásnak elhárítására szükséges. A jogos védelem határainak félelemből, ijedtségből, vagy megzavarodásból származott túlhágása nem büntettetik. 80. §. Nem büntettetik a cselekmény, ha az a tettes, vagy hozzátartozói életének vétlenül származott, más módon el nem hárítható, közvetlen veszélytől való megmentése végett, végszükségben követtetett el. 81. §. A büntető törvény nem-tudása vagy téves felfogása a beszámítást nem zárja ki.