Főrendiházi irományok, 1875. VIII. kötet • 323-342. sz.
Irományszámok - 1875-341
166 CCCXLT. SZÁM. okból is nem egészen mellőzheti hiányait az alkalmazásba vett módszernél az ? hogy az áruszállításnál a forgalomnak egy, habár aránylag nem is nagy része, t. i. a nem vasúti és gőzhajózási, tehát a közönséges kocsikon és országutakon való szállítás egészen számon kivül marad, azt eredményezi, hogy ez adatok részben hibásak, még pedig az igy közlött adatok a valónál kisebbek. Másrészt azonban alig valószínű, hogy az igy nyert és közzétett adatok csak ez irányban (t. i. hogy a tényleges forgalom kisebb a közölt eredménynél) volnának hézagosak, hiányuk főkép abban van, hogy az árű-k ategor iát nem adhatják mindenütt megbízhatóan, miután a közlekedési vállalatoknál feladott árúk minősége iránt tüzetes és ellenőrző vizsgálat nem alkalmaztatik oly mérvben, a mint ez árúforgalmi kimutatásokra nézve okvetlenül szükséges. S innen van az, hogy mindazon árúknál, melyeknél a tárgy természete, vagy a közlekedési vállalatok tarifái a szállításra kerülő árú specificus megnevezését követelik, mint pl. a gabona, a liszt, az állatok, a bor, petroleum stb., más hasonlóknál a forgalom adatai a magyar statistikai hivatal kimutatásai szerint is elég helyesek, mig ellenkezőleg ott, hol a szállításra kerülő árú specificálása kívülről nem könnyen lehetséges és sem a szállító vállalat, sem a feladó az árú nemének részletes meghatározásánál érdekelve nincsen, a mi különösen majdnem valamennyi iparczikkről áll, az emiitett adatok a megbízhatóság igen gyönge fokával birnak, s többnyire hamisak. Magyarország forgalma emelkedik. Ezen hiányos és az 1850-ki adatoktól egészen eltérő módon készült adatoknak az 1850-ki előttiekkel való egybehasonlitása mindazáltal oly lényeges forgalmi emelkedést mutat fel, hogy annak csak egy részét is véve helyesnek, Magyarország külforgalma (beleértve Ausztriával való külforgalmát is) kétségkívül kedvező emelkedést tanúsít. Ugyanis: évben 1831 1835 1840 1844 1845 1846 1847 t! 1 1850 1868 1869 1870 1871 1872 1873 1874 Magyarországból a külföldre (ideértve Magyarországba a külföldről (ideértve Ausztriát is) kivitptett Ausztriát is) behozatott 40. 4 millió frt pp 19. 8 millió frt pp. 41.4 •» 50. 7 » 63. 7 » 59. 7 » 58. 7 » 53. 4 » 49.! » 34. 6 » 39. 2 » 329. 9 » 329. 7 » 342. 8 » 357. 5 > 313,0 » 300. 0 » 288. 9 > o. e. 27. 0 » » 41. 4 > > » » 54. 9 » » 6,1.3 > > 57. 5 > > 50., > » 52. 7 > » 56. 2 > > 319.7 > 0. 408. 9 » » 344.0 » » 472. 3 » > 488.J » » 456. 7 » > 452. 3 » » a A forgalom élénkülése első sorban kétségkívül a magyar-osztrák monarchia két egymásra utalt fele közt érezhető a legnagyobb mértékben, s ha a felhozott adatok nem volnának eléggé döntők, bizonyítják ezt üzleti világunk szokásai, üzletei és törekvései ép úgy, mint az osztrák üzletvilág hasonírányú működése. Mig a magyar-osztrák monarchia két felét előbb az uralkodóház közös volía, százados történet, jó és balsorsban közös sors egyesitette, ezen mindenesetre erős kapcsok mel-