Főrendiházi irományok, 1875. VIII. kötet • 323-342. sz.
Irományszámok - 1875-341
CGGXLI. SZÁM. 167 lett 1850 óta a forgalom felszabadulta folytán a közgazdasági téren is a részben különböző gazdasági jellegű országok és tartományok közt bizonyos érdekközösség és benső Összeköttetés fejlődött ki. A túlnyomólag mezőgazdasági részek, a túlnyomólag műipari czikkek előállitásával foglalkozó vidékekben és viszont biztos és állandó piaczokat nyertek, melyeknek fölkeresésében a tökéletes forgalmi szabadságot élvezik, vámokkal vagy vámügyi vizsgálatokkal többé nem gátoltatnak és igy lassankint szokásos üzletviszony fejlődött ki, mely jótékony hatásait a forgalom élénkségében, a termelt czikkek biztos elkelésében és a fogyasztás emelkedésében, szóval tagadhatlan jólétben mutatja. Nagyobb forgalmi területeknek előnye. Nagyobb forgalmi területeknek ép az a nagy előnyük, hogy az illető vidékek és országok gazdasági fejlődését azon irányban teszik lehetővé, melyben ez leginkább életrevaló, melyre nézve leginkább bir a természeti feltételekkel s igy alkalmat nyújtanak arra, hogy az egyes vidékek természetadta előnyeiket a legelőnyösebb és legjövedelmezőbb módon fejthessék ki és használhassák fel, de egyúttal a fejlődő vagyonosodás alapján módot nyújtanak arra is, hogy a termelt czikkek a legelőnyösebben dolgoztassanak fel, és hogy azon iparágak, melyek az országban természetes föltételekkel birnak, erőteljesen fejlődhessenek. Az egyik területnek túlnyomó ipara ily körülmények közt tehát korántsem hat lankasztólag, sőt a mondott irányban határozottan ösztönző. Az iparos vidékek nagyobb népességük és iparak folytán biztositják a mezőgazda-vidékek jólétét s haladását, mert az általuk feldolgozott nyers anyagokon kivül a fogyasztási czikkeknekis legalkalmasabb alakban szolgáltatását követelik, s igy mintegy kényszerítik a termelő vidékeket, hogy a nyers búza helyett malom-iparunk fejlesztése által lisztet nyújtsanak ; hogy az állatokat a szesztermelés hulladékaival istállózás által hizlalják, s igy az állattenyésztés és a szesztermelés fejlesztésére térjenek; hogy a nyers gerendákat mindjárt a termelés helyén, az erdőben, alkalmas deszkákká és illetőleg más alakú és czélú czikkekké idomítva hozzák forgalomba; hogy a gyapjút gyárilag mosott állapotban szolgáltassák át a posztókészitöknek, s igy tovább. Az ekkép fejlődő természetes iparok alapjául szolgálnak más iparágaknak, iparos népességet, iparos munkásokat nevelnek, iparos értelmiség fejlesztésére hatnak és természetes átmenetet biztosítanak arra, hogy a mezőgazda-területek idővel rázkódtatás nélkül válhassanak iparosokká. Az érdekközösség kétségkívül nagy előnyöket biztosit az iparos vidékeknek is. Az iparos vidékek ily szabad forgalmi területeken egyrészt olcsón, jól és biztos forrásból nyerik a szükséges nyers anyagokat, s másrészt iparczikkeik nagy részére ismét állandó piacz kínálkozik. A különböző közgazdasági természetű vidékeknek ily módon egy forgalmi területbe való egyesítése alkalmat ad továbbá a nagy kereskedés, és állandó üzleti összeköttetések természetes kifejlesztésére. A kereskedés ugyanis ott van legbiztosabb helyzetben, a hol a szolgáltatás azonnal viszonszolgáltatást talál és pedig akkép, hogy az áruért azonnal más árú kínálkozzék. Szabad forgalmi területeken a különböző közgazdasági vidékek egymásnak természetszerűleg szolgáltatják főczikkeiket, a nyers anyagért azonnal az illető kész árú szereztetik be és viszont, szóval mint a nyers termények, mind az iparczikkek állandó és biztos keletre találnak. Miután ily körülmények között mind a két természetű, úgy a túlnyomólag mezőgazda, mint a túlnyomólag iparos jellegű vidékek tagadhatlanul nagy előnyöket élveznek, alig lehet tüzetes és határozott feleletet adni azon kérdésre, váljon melyik fél van mégis nagyobb előnyben. — A mezőgazda-vidékek helyzete újabb időben kétség kivül szorosabb csatlakozást követelt a legközelebbi iparos vidékekhez, Míg a forgalmi eszközök, s jelesül a vasúti hálózatok nem voltak kellően kifejlődve, az iparos vidékek a dolog természeténél fogva a legközelebbi mezőgazda vidékekre voltak utalva,
