Főrendiházi irományok, 1875. VIII. kötet • 323-342. sz.
Irományszámok - 1875-341
CCCXLI. SZÁM. 165 nálunk az ország minden vidékén kelendők, s rendis fogyasztás tárgyai és viszont, hogy magyar termények és czikkek Ausztriában kész piaczra találnak és ott átalánosan ismeretesek, mind ez kétségkivülivé teszi e forgalom emelkedését. A dunai gőzhajózás által közvetitett forgalom következő arányban emelkedett: a dunagözhajőzási társaság szállított: az első átlaghoz átlag mázsát képest 1835—40 években 174,637 1841—45 > 680,607 289 %-kal 1846—50 > 2.094,663 1,100 > 1851—55 > 9.070,000 5,093 > 1856—60 > 12.139,000 6,850 > 1861—65 > 19.017,000 10,789 > 1866—70 > 23.616,00 ; 13,422 » 1871—75 > 11.289,000 12,090 > emelkedés 1851—55-hez 1856—60-hoz képest 33.8%-kal — 109.6 > 56. 6 7o-kal 160.3 > 94.5 » 134.7 > 75. 3 » Köztudomású, hogy ezen vállalat forgalmának tetemes része közvetlenül az Ausztria és Magyarország közti forgalomra vonatkozik, miután a Duna a monarchia két felének természetes összefüzője. A déli pálya és az osztrák állampálya forgalma, ha nem is vétetik figyelembe az időközben nagyobbodott hálózat, hanem pusztán az egyes, már előbb létezett vonalok forgalma hasonlittatik össze a különböző években, köztudomás szerint igen nagy lendületet mutat, pedig ép az osztrák államvasút azon vonal, mely a Magyarország és Ausztria közti forgalom legnagyobb részét közvetíti. Az osztrák tartományok és Magyarország közti forgalom egybehasonlitása nem könnyű ; 1850 előtt a közbenső vámok, illetőleg a harminczadok fennállta mellett a harminczadi hivatalok feljegyzései szolgáltatnak e forgalomra nézve eléggé pontos adatokat. 1850-től kezdve ezen adatok teljesen megszűnnek és a legújabb időkig más helyettesítő adatokról épen nem történt gondoskodás. A magyar forgalmi adatok. Az alkotmány helyreálltával a magyar statistikai hivatal egyik első teendője volt módot találni arra nézve, miképen lehet megközelitőleg legalább Magyarország specialis forgalmát a külfölddel (ide értve az osztrák tartományokat is) feltüntetni. E czélból végre a következő módozat fogadtatott el, mint a statistikai hivatal nézete szerint leginkább czélra vezető: a közlekedési vállalatok, jelesül a vasutak és a dunagőzhajózási társulat minden egyes állomásának fel- és leadásai átvizsgáltatnak, ha valamely magyarországi állomáson feladott árú nem Magyarországban, hanem vagy Ausztriában, vagy másutt a külföldön adandó le, tehát ha az árúczikk nem marad Magyarországban, hanem vagy Ausztriába, vagy máshova külföldre szállíttatik, az Magyarországból kivittnek tekintetik, és igy a kivitelnél szerepel; ellenkezőleg, ha a Magyarországban leadásra kerülő árú nem valamely magyarországi állomáson, hanem Ausztriában vagy máshol külföldön adatott fel, tehát nem Magyarországból, hanem Ausztriából, vagy máshonnan a külföldről szállíttatik, az Magyarországba behozottnak vétetik és igy a bevitelnél szerepel. Ezen adatokból készül Magyarország forgalma a külfölddel (ide értve Ausztriát is) ; ez adatokból tehát nem nyerjük Magyarország forgalmát Ausztriával, hanem Magyarország forgalmát az egész külfölddel, beleértve Ausztriát is. Nem tekintve ezen módszer rendkívüli gyakorlati nehézségeit, s ennélfogva már ez
