Főrendiházi irományok, 1875. VIII. kötet • 323-342. sz.

Irományszámok - 1875-341

164 CCCXLI. SZÁM. • É p ü 1 <

h t f a. évi átlag köbláb emelkedés az első 5 évhez képest 1851—1855 években 4.864,800 1856—1860 > 7.340,800 51%-kal 1861—1865 > 5.161,400 6 > 1866—1870 > 5.575,500 14 > 1871—1875 > 7.978,800 64 > Gyapjú. évi átlag mázsa emelkedés az első 5 évhez képest 1851—1855 178,400 1856—1860 198,000 10%-kal 1861—1865 245,300 37 > 1866—1870 263,500 ....... 47 > 1871—1875 303,500 . . 70 > Az emelkedés és Összforgalomnál ép ugy, mint az egyes czikkeknél, és különösen Magyarország kiviteli czikkeinél, — kivált 1867 óta, vagyis azon időkben jelentkezik a legszembetűnőbben, midőn egyrészt a magyar-osztrák monarchia mindkét felében az alkotmányos élet szabadelvűbb szelleme nagyobb tevékenységet engedett a közgazdaság terén is, másrészt a nyugati hatalmas iparállamokkal vám- és kereskedelmi szerződések köttettek és igy kölcsönös üzleti Összeköttetésekre nagyobb ösztön kínálkozott. Egységes vámterületen szabad a forgalom. A közös és egység és vámterületnek ugyanis egyik fő előnye az, hogy a szabad forgalmat a magyar-osztrák monarchia mindkét országával létrehozta. Ezen szabadabb forgalom okozta kétségkiviil egyrészt az összes kü 1 forgalom emelkedését; mert ez által vált lehetővé az, hogy a külföldi üzletemberek megrendeléseiket közvetlenül tehették azon üzletegyéneknél, kikkel bármi oknál fogva szorosabb összeköttetésben állottak, tekintet nélkül arra, Magyarországon vagy az osztrák tartományokban vannak-e azok és a magyar-osztrák monarchia bármely részében minden akadály nélkül a belföldi kereskedő közvetítésére bízhatták az illetők termény vagy czikk előteremtését bármely vidékről, és igy a belföldi czikkek kelendősége inkább biztosíttatott, a mit a kivitel emelkedése tagadhatlanul bizonyít is, a belföldi czikkek számára tényleg ujabb és ujabb kelendőségi piaczok nyeretvén. De a belföldi üzletemberek is könnyebben és akadály nélkül fordulhatnak most már a külföldhöz, áll ez különösen épen Magyarországot illetőleg, mely számos iparczikket nemcsak Ausztriából, hanem külföldről is megszerezheti és szerzi is tényleg. A szabad forgalom jótékony hatása mindazáltal rendkívüli mérvben mutatkozik a közös vámterület két alkatrészének egymással való kereskedésében. A közbenső forgalom egységes vámterületen nehezen tüntethető fél. Tagadhatlan, hogy e forgalmat számokban biztosan megállapítani felette nehéz, mert a statistika nem igen kisérheti figyelemmel a közbenső forgalmat. Arra nézve, milyen nagy a forgalom Magyarország és az osztrák tartományok közt, positiv statists k a i adatok nincsenek; e forgalom csak hozzávetőleg állapítható meg. De ha tekintetbe veszszüka dunagőzhajózás és az Ausztria felé irányuó vasutaink élénk forgalmát, melynek íagadhatlanul nagyobb része a magyar-osztrák monarchia két fele közti forgalomból áll, ha tekintetbe vesszük továbbá a forgalmi vállalatok adataiból kiszámított, habár mind m tekintetbea teljes megbízhatóságot nem nyújtó eredményt, s összehasonlitjuk azt az ('lobbi idők forgalmával, ha végre tekintetbe vesszük azon nem annyira a számokban, mint inkább a köztudatban gyökerező és tagadhatlan je^nséget, hogy ausztriai czikkek és termények