Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.
Irományszámok - 1875-321m
$30 CCCXXI. SZÁM. •azon imént megjelölt, az igazságnak is teljesen megfelelő eredményre: hogy mindketten mint egyenes tettesek, a lopás büntettet követték eL „azon czélból vesz el, hogy azt eltulajdonítsa. 0 Elvesz ! Ebben nyilvánul a tolvaj physicai cselekvése, ellentétben a sikkasztóéval : a ki megtart. De miben áll az elvétel? Melyik közelebbről meghatározott tettel van ez véghezvive? mély cselekvéssel van megkezdve ? A ki valamely ingó dolgot egyik helyről a másikra tesz : az i.s elveszi azt onnan, a hol volt; mégis az ily áthelyezés végetti elvétel, egyik esetben egészen; büntetlen, a másikban pedig lopást képez. A szobában létező valamely tárgyat a tulajdonos tudta nélkül el lehet onnan venni, a hol volt, mert az illető azt hiszi, hogy egy másik szobában jobbaa lesz az elhelyezve; de ugyanezen ínódon elvétethetik a dolog eltulajdonitási czélzattal is, t. i. az elvett dolognak egyelőre egyik szobából a másikba való elhelyezése által azon okból: hogy azt alkalmas időben utóbbi helyéről is elvinni, és a tolvaj czéljainak megfelelőleg elhelyezni lehessen. Az elvétel mindkét esetben fenforog; de ugyanazon physikai tett nem ugyanazon, jelentőségű az egyik esetben mint a másikban. Az eltulajdonitási, vagy jogtalan használati szándék közelebb megjelöli ugyan a lopást képző elvételt : de a ktileselekmény nem mindig terjeszt világosságot a szándékra, s ha e szándék létez is ; ez még nem elégséges ; mert a kültettnek magának is annak kell lennie, a melyet a törvény meghatároz. Ha tehát elvétel nem forog fenn : a tett nem képezhet lopást, habár a tettesnél megvolt az eltulajdonitási czélzat; ámbár más részről tökéletesen igaz az is: hogy ha az eltulajdonitási vagy jogellenes használati czélzat nem létez: lopásról szintén nem lehet szó. Már fentebb megjelölttik a synonimákat, melyek a lopásnál megkivántató külcselekvésmeghatározása végett a Contrectatiőn kivül, a római jogban használtattak. Ezek már azért sem lehettek találók : mert a contrectatió által átfoglalt különböző cselekmények hol egyikére, hol másikára vonatkoztak. A későbbi időkben azzal hitték a contrectatóinak sokértelműségét korlátozni, s annak különösen a lopási külcselekvés megjelölésére tüzetesebb értelmet tulajdonitani, hogy a lopásnál a dolognak a tulajdonos házából, udvarából, bekerített helyiségéből való elvitelét álliták szükségesnek. E szerint, a ki a tulajdonos asztalából pénzt vett el, és azt zsebébe dugta: még nem követett el lopást; valamint azon cseléd sem követett el lopást, a ki úrnőjének, egy -— rendszerint elzárt szobában létező ékszereit onnan kiveszi, és egy másik — nyitva álló szobába vive, azokat az ágyban elrejti, a hol minden perczben hozzáfér, s a honnan azokat akkor, midőn jónak látja elszállíthatja. Az elvételnek felállításánál a lopás criterionjául, a vezéreszmét az képezte, hogy mindaddig, mig a dolog a tulajdonos helyiségében létez : az nem tekinthető ennek uralmából, hatalmi köréből kihelyezettnek, s igy az mindaddig nem lopathatott el. Ha tehát a cseléd gazdája vendégének pénzét ennek tudta nélkül, s eltulajdonitási szándékkal elvette, s azt ugyanazon szobában elrejti; lopást követett el, mert a vendég nem volt ura á szobának, s e szerint az elvett dolognak azon szobában való elrejtése által: az kijutott a tulajdonos hatalmi köréből. Ellenben, ha a cseléd, hasonló körülmények közt, gazdája ellen követte el a tettet: ezen cselekmény nem képezett lopást, mert a szoba — a gazdáé lévén, az abban létező, habár elrejtett dolog, az ő uralmából és jogköréből nem jutott ki. Ezen eszme — mely a lopás consummativ mozzanatát messzebbre helyezi, mint az elvétel Németországban, és Olaszországban teljesen feladatott. Francziaországban és Belgiumban azonban — legalább egy esetre nézve, melyről a 334. §-nál szólandunk — vitás. A franczia s a belga, valamint az ezek alapján készült büntető törvénykönyvek, a lopásnál szükséges külcselekvést a soustractionnai jelölik meg. Emiitettük, hogy e szónak helyessége többek által — s legutóbb a belga büntető törvénykönyv fölötti tárgyalás alkalmával, a~ -Senatus bizottságában kétségbe vonatott.
