Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.

Irományszámok - 1875-321m

CCCXXI. SZÁM. 211 8 más ügyletekből is épen ugy származhatott a tulajdoni jognak bűnös megsértése, és igy „condictio" vagy »actio furti" mint a megnevezett három ügyletből. A szabó, a kinek a szövet átadatott, hogy abból ruhát készítsen, s azt a szövet tulajdonosának kézbesitse, ha a szövetet a tulajdonos beegyezése nélkül eladta vagy a maga számára felhasználta: bizonyára, a ius civile értelmében is furtumot követett el. Bodó útmutatását — különösen e bűntettre vonatkozólag, nem követhetjük; mert hogy í> magyar joggyakorlat alapján tárgyazná a bűntettet: arra, a büntetésekre vonatkozó néhány gyér hivatkozáson kivül, semmit sem mutat. A római jog tanait pedig egyátalán nem követhetjük : eltekintve attól, hogy szerzőnek több állitása ezen szempontból is lényegesen hibás. JEuszthynál mit sem találunk, a mi tárgyunkra vonatkozóSla megemlitendő volna. A criminalistica regeneratiója ezen irónk idejében még nem jutott el hozzánk, nem csoda tehát: ha Huszthy az átalános homályon nem hatolt keresztül. A forduló pont első, de biztos és igen határozott nyomaira. Vuchetichnek — igaz, hogy több mint egy félszázaddal később irt becses munkájában találunk. A mint soha —• ugy akkor sem zárkózott el Magyarország a tudomány fejlődése elől, s a mint nem kérdezé: hol találtatott fel a villámhárító ? hanem hasznosságát felismerve, alkalmazta azt : ugy az eszmék körében érvényesült helyes tanoknak és tételeknek is tért engedett mindig s meghonosította azokat a hazai tudományban, a társadalomban, vagy tárgyuk szerint — intézményekben és törvényekben. A magyar jog — s főleg a büntető, erre kiválólag alkalmas volt, mert a büntetendő cselekmények törvényeink által nem levén tüzetesen meghatározva, a büntetések nagy része pedig a biró belátása szerint lévén megállapitandók : a törvény nem állotta útját annak, hogy a tudomány eredményei beillesztessenek criminalis rendszerünkbe, s meghonosittassanak büntető törvénykezésünkben. Vuchetichnél élesen kidomborodik a lopás megkülönböztető ismérve : szerinte a lopás nem csupán eltulajdonítás által hajtatik végre : hanem feltétlenül szükséges a véghezviteli tettnek bizonyos specialis neme, mely által az eltulajdonításnak eszközöltetnie kell, hogy lopás jöhessen létre. A lényeges ismérvek között foglal úgyis helyet az „actio, per quam res aliéna in Juris potestatem redigitur, in qua ablatio rei consistit, quae si facta non sit, furtum non est consummatum*" A mai álláspont szerint vizsgálva ezen mondatot : nem állitható hibátlannak; alig akadna valaki, a ki ma azt állítaná hogy csak az ablatio — az elvitel által végeztetik be a lopás. Ezt még a francziák sem mondják, a kik a contrectatiot „soustraction"-ml adták vissza. De ettől eltekintve — igen is világosan, és egyenesen következik Vuchetich állításából, azon ma is helyes tétel : hogy lopás nem foroghat fenn, ha a másnak tulajdonát képező ingó dolog, ennek birtokosa vagy birlalója által adatott valakinek, és ezt jogtalanul bár, magának megtartotta. Következik továbbá azon egyenes származat, hogy a lopás, mely elvitel által mondatott foganatositandónak, nem tartatott azonosnak azon bűntettel, mely megtartás által jő létre. E bűntényező két elem közti különbséget jogirodalmunkban Vuchetich: fejezte ki először: a mi által a helyes eszme további fejlesztésére, a forduló pontot hazánkban ő jelölte meg. Csodálni lehet, hogy az 1827-ik évi bizottság túltette magát Vuchetich tanitásán, sőt korának — már átalánosan megállapított jogi igazságain, a helyes felismerés megszilárdult vívmányain is. Az ezen deputatio által készített törvényjavaslat szerint, a letetnek eltulajdonítása: minősített lopást képez : a sikkasztásnak egyéb eseteiről — ha a nyilvános pénztárak elsikkasztásáról szóló külön fejezettől eltekintünk : e törvényjavaslat épen ném emlékezik meg. Egyáltalán e munkálatnak a De furtis szóló fejezete is igazolja Szalay László azon állitását : hogy a javaslat hátrálást tanusit inkább, mint haladást ; ámbár igazságtalanság volna eltagadni, hogy különösen alaki része egyes igen becses, és a korhoz és annak viszonyaihoz képest haladást tanusitó intézkedéseket tartalmaz. 27*