Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.
Irományszámok - 1875-321m
CCCXXI. SZÁM. 135 megfontolás következtében foganatosíttatott legyen. ^Vorbedacht oder Ueberlegung" említtetik a braunschweigi büntető törvénykönyvben ; mii überlegten Vorsatze entweder beschlossen oder ausgeführt 11 : képezi a hannoveri büntető' törvénykönyv 227. §-ának a gyilkosságra vonatkozó ismérvét. A badeni büntető törvénykönyv 205. §. igy szól: „ Wer die, ihm zum bestimmten Vorsatze zuzurechnende Tödtung eines Anderen mit Vorbedacht verübe, oder die That zwar im Äffect vollbringt, aber nur in Folge eines mit Vorbedacht gefassten fortdauernden Entschlusses, wird als Mörder mit dem Tode bestraft". A szándékos emberölést pedig következőleg határozza meg a 209. §. „ Wer ohne Vorbedacht mit Affect den Entschluss zur Tödtung eines Andern fasst und ausführt, wird als Todtschläger mit Zuchthaus nicht unter acht Jahren, in leichteren Fällen mit Arbeitshaus von acht bis zwölf Jahren bestraft". A németországi újabb büntető törvénykönyvek közül még a porosz, a szász, és a bajornak ide vonatkozó szakaszait emeljük ki, melyek a főkérdésben az eddig emiitettekkel teljesen Öszhangzók. Az 1851-ik évi porosz büntető törvénykönyv 175. §-a a gyilkosság elhatárvzó mozzanatát tényezőre fekteti: „Wer vorsätzlich und mit Ueberlegung tödtet" ; a minek ellenében az emberölés (Todtschlag) tettese az, a ki: „vorsätzlich jedoch ohne Ueberlegung tödtet". Az 1855-ben revideált szász büntető törvénykönyvnek 155. czikke következőleg definiálja i gyilkosságot: „Wer vorsätzlich und widerrechtlich einen Menschen um das Leben bringt, wird wenn }r die Tödtung mit Ueberlegung ausgeführt hat, als Mörder mit lebenslänglicher Zuchthauá strafe aelegt, soweit nicht für besondere Fälle etwas Anderes festgesetzt ist". Ennek ellenében a 156, czikk következőleg intézkedik az emberölésről: Ist die vorsätzliche und widerrechtliche Tödtung eines Menschen nicht mit Ueberlegung ausgeführt worden, so ist sie als Todtschlag anzusehen, und, soweit nicht für besondere Fälle ätwas Anderes bestimmt ist, mit Zuchthausstrafe von acht bis zu dreissig Jahren zu ahnden. War der Thäter durch Misshandlungen oder besonders schwere Beleidigungen anderer Art zum Zorne gereizt und dadurch auf der Stelle zur That hingerissen worden, so kann bis auf Arbeitshaus von einem Jahre herabgegangen werden. Végül a bajor büntető törvénykönyv 228. czikkét idézzük, mely a gyilkosságot akként határozza meg. „Wer in der Absicht, einen Andern zu tödten, mit überlegtem Entschlüsse rechtswidrig den Tod desselben verursacht, soll wegen Mordes mit dem Tode bestraft werden". Az emberölést pedig a következő fogalommeghatározás alá foglalja. „Wer in der Absicht, einen Andern zu tödten, ohne überlegten Entschluss, rechtswidrig den Tod desselben verursacht, ist wegen Todtschlages mit Zuchthaus von zwölf bis zu zwanzig Jahren zu bestrafen". Az eddig idézett törvénykönyvek ma már nincsenek ugyan hatályban: de kiemeltettek azért: mert mint közvetlen előzői a német birodalmi büntető törvénykönyvek, a doctrina és a törvényhozások azon megszakitlan tételét igazolják, mely szerint a szándékos emberölésnek emiitett két faja közt a tettes lelki állapota szerint különbség tétetett. A hatályban levő büntető törvénykönyvek és a legújabban előkészített törvényjavaslatok : e tekintetben folytatásait képezik a kiemelt rendszernek, s az eltérés közöttök nem a lényegben, s az uralkodó eszmében — hanem csak is formulázásban mutatkozik. Első helyen említjük a német birodalmi büntető törvénykönyvet, mely 211. §-ában a gyilkosságot ekép definiálja:
