Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.
Irományszámok - 1875-321m
CCCXXI. SZÁM. 133 261, §. A H emberi szándékosan megöl, ha szándékát nem előre fontolta meg: szándékos emberölés büntettet követi el, és 10 évtől 15 évig terjedhető fegyházzal büntetendő. 269. §. Ha a szándék a tettesnek erős felindulásában keletkezett, $ rögtön végre is hajtatott, az emberölés 5 évig terjedhető jegyházzal büntetendő. Ha pedig az erős felindulást az okozta, hogy a megölt, a tettest vagy hozzátartozóit jogtalanul, súlyosan bántalmazta vagy megsértette, s az emberölés ezen jelindulásban rögtön végre is hajtatott: a büntetés 5 évig terjedhető börtön leend. Felmenő vagy lemenő ágbeli rokonnak vagy házastársnak erős felindulásban elkövetett megölése: 5 évtől 10 évig terjedhető fegyházzal büntetendő. A törvényjavaslat — a szándékos emberölés három külön fajáról, három külön szakaszban rendelkezik. Első helyen szól: az előre megfontolt szándékbői elhatározott és véghezvitt emberölésről ; a második helyre helyezi: az előzetes megfontolás nélkül, de szándékosan véghezvitt emberölést; a harmadik helyen intézkedik: az emberölés azon eseteiről, melyekre vonatkozólag a szándék — a tettesnek rögtöni felindulásába gerjedett, s a tett e felindulás lecsendesülése előtt végre is hajtatott. A két utóbbi fajnak egyes minősítéséről ez alkalommal nem szólunk. Ellentétben a szándékos emberöléssel: a 279. és 280. §§. azon esetekkel foglalkoznak, melyekben az emberhalál másnak gondatlanságából származott. Erre vonatkozólag csupán röviden emiitjük meg, hogy a gondatlanság egész átalánosságban lévén felállitva : nem tétetett különbség a gondatlanság azon esete közt — a melyben szándékosan és Öntudatosan foganatosíttatott azon physikai tett, mely a nem szándékolt emberhalál okát képezte ; és azon eset közt, melyben maga a physikai tett is szándék nélkül — például vigyázatlanságból foganatosíttatott. Nem tétetik továbbá különbség azon eset közt, melyben a nem szándékolt emberhalált előidéző cselekmény magában véve is büntetendő cselekményt képez : és azon eset közt : melyben ezen körülmény nem forog fenn. Azon esetekről, melyekben a halált okozó eredmény valamely bűntettnek vagy vétségnek nem szándékolt következménye volt: a törvényjavaslat más helyein történik rendelkezés — ugy mint a 287., 288., 296., 298., a 305., a 315., 398., 404., 405., 408., 410., 416., 417. §§-ban; i jelen fejezetben csakis átalánosan, a gondatlanság által okozott emberhalálról, s különösen csak is azon gondatlanságokról történik intézkedés, midőn a halált, az ezt okozónak hivatását képező foglalkozása körüli tudatlansága vagy gondatlansága eredményezte — a mennyiben ez — egy későbbi szakasz külön rendelkezése alá 409., 410. §§. — nem esik. Visszatérve a szándékos emberölésre, az első megkülönböztetés: praemeditált és a nem praemeditált emberölés közt állapittatott meg. A különbség alapeszméjét : a tettes lelki állapotának különbsége, a gondolat és akarat perseverentiája képezi; az elhatározó momentum, s az elhatároló vonal tehát — psychologiai. Ezen psychologiai tényező egyszersmind történelmi is ; mert a szándékos emberölés bíínösségi fokára nézve, már a régi törvények a psychologiai szempont szerint tettek különbséget: ámbár az egy csoportok foglalatára, a béltartalomra és igy a fajok számára valamint a demarcationalis vonalakra nézve a felfogások lényegesen eltérők voltak. A lélekműködés kevésbé közvetlenül nyilvánuló árnyalatainak helyes felismerésére és ezen árnyalatok közötti különbség értékének helyes megmérésére : a régibb kor fejlettségi állapota nem volt eléggé képesítve ; s ebből származott : hogy Németországban — a praemeditált és a nem praemeditált emberölés közti különbség: csakis a kerékbetörés és a pallos általi kivégeztetés közti különbség találta gyakorlati értékesítését. De in thesi fennállott a megkülönböztetés, ott ugy mint máshol; s alapját annak felismerése képezte: hogy az, a ki az emberölés elkövetése iránt magában vagy másokkal tanakodik, s magát annak elkövetésére tusa, küzdelem, számítás és mérlegezés után határozza el; az, a ki az emberölés véghezvitelére az eszközöket — előkészíti, megszerzi, magát mesterkélések, máiok rászedése,valamely büntetendő cselekmény elkövetése, gyakran a legtávolabbról szőtt fondorlatok
