Főrendiházi irományok, 1875. V. kötet • 240-288. sz.
Irományszámok - 1875-267
CCLXVIT. SZÁM. 155 Ezen eszméből keletkeztek a 41., 42., 43. §§-okban foglalt határozatok is. Azon, több helyen előforduló szokás, hogy a községbeli összes árváknak egy gyámja legyen, t. i. a községi közgyám, az árvák érdekével összeegyeztethető nem levén, szükséges volt meghatározni, hogy minden külön családbeli kiskorúak részére külön gyám rendeltessék (45. §.), az állami érdekek pedig azt hozzák magukkal, hogy magyar honpolgár részére csak magyar honpolgár lehessen gyám vagy gondnok. (49. §.) Az 50. •§. a kölcsönösség elvén alapszik. Az 53. §. meghatározza, hogy kik nem viselhetnek, az 58. §. pedig, hogy kik nem tartoznak viselni gyámságot vagy gondnokságot. Az egyes esetek megállapításánál, az eddigi törvények, a gyakorlat és a czélszerüség vétettek alapul. Végre azok ellen, kik a gyámságot vagy gondnokságot viselni törvényes ok nélkül vonakodnak, pénzbirsággali büntetés rendeltetik (62.. §.), mert e nélkül egyes esetekben a legalkalmasb közegeket volna kénytelen a gyámügy nélkülözni. I. KÉSZ. IV. Fejezethez. Gondoskodni kellett arról, hogy a gyámoltak és gondnokoltak ügyeibe a gyámhatóság tudta és beleegyezése nélkül senki se avatkozhassék, más részről gondoskodni kell arról, hogy addig is, mig a gyám vagy gondnok a vagyont átveheti, az mint gazdátlan jószág káros esélyeknek kitéve ne legyen. A 4-ik fejezet e két irányban tartalmaz intézkedéseket. Intézkedéseket tartalmaz továbbá arra nézve, hogy a gyám vagy gondnok mikor tartozik működését megkezdeni, mikor kezdődik felelőssége, mikor tartozik kártérítéssel. Mindezek azért voltak szükségesek, hogy a gyám vagy gondnokok ellenében a felelősség elve érvényesithető legyen, mely csak a kötelezettség tüzetes meghatározása mellett alkalmazható. E szempontból szükséges volt azon esetekre is figyelemmel lenni, midőn tüzetes hatáskör nélkül több gyám vagy gondnok jelöltetik ki (a mint az az életben többször előfordul) s ennek folytán a teendők megosztásáról, a igy a felelősség alkalmazásáról gondoskodni. A gyámgondnoki jutalom meghatározásánál az eddigi magyar törvénytől eltérés történt. A törvényjavaslat e részben a vagyonkezelés különböző módjaira kiterjeszkedik, s méltányos arányt kivánt felállítani a gyámoltak és gondnokoltak érdeke és a gyám vagy gondnok fáradozásai közt. E fejezetben végre meghatároztatnak az esetek és módok, melyek által a gyámság vagy gondnokság megszűnik, szükséges volt ez a mellett, hogy erről az érdekelteknek tudomással kell birni, azon oknál fogva is, mert a gyámhatóság hivatalból köteles a gyámság vagy gondnokság megszűntével a szükséges intézkedéseket megtenni. I. RÉSZ. V. Fejezethez. E fejezetben a gyámok és gondnokok jogai és kötelességei határoztatnak meg. Ezek közül legfontosabbaknak tűnnek fel azok, melyek a gyám vagy gondnokok a gyámhatóság jóváhagyása nélküli intézkedési jogára és a számadás-tételre vonatkoznak. 2Q*
