Főrendiházi irományok, 1875. V. kötet • 240-288. sz.

Irományszámok - 1875-267

CCLXVII. SZÁM. 153 Ezen joghoz azok részére, kik azt tényleg gyakorolják, kellett még adni azt is, hogy gyermekeik, illetőleg unokáik részére, midőn ők a szülői hatalmat többé nem érvényesithetik, — gyámot és gondnokot, vagyis oly egyént jelölhessenek ki, ki tudomásuk és meggyőződésük szerint a hátramaradt kiskorúakról gondoskodni, s javukat leginkább előmozdítani fogja. Ez alapeszméből folytak ki a törvényjavaslatnak erre vonatkozó részletes intézkedései. Ily felfogás mellett más szempontokból kellett meghatározni a kiskorúak és szülőik közti viszonyt, mint azon viszonyt> mely a kiskorúak és gyámjaik, tehát nem a szorosan vett családhoz tartozók közt forog fenn. Az eddigi magyar törvény szerint is a szülő gyermekei vagyonát számadás terhe nélkül kezelte; őtet illetvén a gyermekek nevelése, eltartása és némely esetek kivételével a vagyon kezelése is, e jogosultságot tőle nem elvenni, de sőt kiterjeszteni mutatkozott czélszerünek, másrészről azonban gondoskodni kellett arról, hogy a" kiskorúak vagyonának átlaga a szülők és nagyszülők ellenében is biztosítva legyen. Ennél továbbmenni azonban az államnak feladata nem lehet. Ezen fejezet végén a kiskorúak jogviszonyai szabályoztatnak harmadik személyek irányában. A részleteknél azon nézetek voltak irányadók, hogy a kiskorúak önálló keresetképessége előmozdittassék, vagyoni érdekeik azonban megóva legyenek. A nagykorúsítás, mely eddig a minister által, s a mennyiben a kiskorú 20. évét még túl nem haladta, ő császári és apostoli kir. Felsége által engedélyeztetett, a gyámhatóságra ruháztatott. Ez azon okból mutatkozott czélszerünek, mert mig az eddigi eljárás mellett a nagykorúsítás a gyámhatóság véleménye alapján döntetett el, mely vélemény azonban az érdeklettek előtt sokszor titokban maradt s megczáfolható nem volt, a javaslatba hozott mód szerint nyitva álland az érdekletteknek a gyámhatósági határozat ellen felebbezéssel élni, s ezután az ügy valódi állását tisztába hozni. Azonkívül mellőzendő a felsőbb hatóságok oknélkül való teendőkkeli terhelése. I. RÉSZ. 77. Fejezethez. A gyámsági és gondnoksági esetek részletes megállapításánál következő szempontok vétettek figyelembe. Gyámságnak kell bekövetkezni mindazon esetekben, midőn a kiskorú felett a szülői hatalom nem gyakorolható, gondnokságnak pedig azokra nézve mindazon esetekben, midőn érdekeik szülőik, gyámjuk, gondnokuk vagy a velük egy gyámgondnokság alatt állók érdekével Összeütköznek, vagy e részben védelemre van szükségük. A kiskorúak ügygondnokának kirendelését azért kell a gyárahatóságra bizni azon esetekben is, midőn bíróság előtti képviseltetésük forog kérdésben, mert a kiskorúak viszonyaival első sorban a gyámhatóság foglalkozván, az jő előbb az ügygondnok kirendelése szükségének tudomására, az ítélheti meg legjobban, hogy ki képviselheti czélszerüen a kiskorú érdekét és mert kívánatos, hogy a jogvédnök kirendelése ne azon hatóság részéről történjék, mely a jogok felett dönt. FŐRENDI IROMÁNYOK. V. 1875/8. 20