Főrendiházi irományok, 1875. IV. kötet • 159-239. sz.
Irományszámok - 1875-182
CLXXXîL SZÁM, 69 I. Az 1770. évi márczius 25-én kelt fennérintett alapitó- s kiváltságlevél értelmében: 1. a királyföldi kir. tized jövedelméből 2000 frt készpénzben; 2. ugyanezen tizedből 2500 köböl gabona természetben, a mely most emiitett javadalmakat még azon esetre is kiszolgáltatni rendelte, ha a tizedjövedelemben fölösség nem mutatkoznék, vagy ha a tized bérbeadatnék. 3. az akatholikus lakosok által házassági felmentvényekért fizetendő díjak; 4. és az erdélyi sorsjátéknak (az emiitett alapitó levélben egyelőre öt évre adományozott) jövedelme ; II. Az 1776. évi aug. 16-án 1132. sz. a. kiadott legfelsőbb elhatározással a tartományi pénztárból egyelőre időlegesen kirendelt 4000 frtnyi javadalom. Az árvaház most érintett javadalmazásában később az által történt változás, hogy a királynő 1776. évi sept. 18-án az erd. udvari eancelláriához intézett 1372. számú legfelsőbb elhatározással az eltörlött jézustársaságnak a kolosmonostori apátsághoz tartozó s az erdélyi tanulmányi alapra jutott jószágait a Terézárvaháznak adományozta, („zu einer stabilen Dotation als eine ewige Stiftung") a mely jószágok a királynő által 1776. október 17-én kibocsájtott adománylevél, valamint iktatási parancs (mandátum statutorium) alapján 1777. évi február 1-étől való élvezettel a kiküldött biztosok Hilibi Gál János fiscális director és Paulovich Antal Kolosmonostoron 1777. évi február 24-én kiállított okmány szerint az árvaháznak át is adattak. A királynő azonban ugyancsak fennemlitett legfelsőbb elhatározásával a tanulmányi alap kárpótoltatása végett elrendelte, hogy az árvaházat a király földi tizedből illető 2000 frt készpénz és 2500 köböl gabona, (melynek megváltási árát egyidejűleg 5000 frtban állapitotta meg); továbbá az árvaháznak mintegy 1800 frtot jövedelmező magán tőkéje, végre a tartományi pénztárból kijáró 4000 frtnyi járuléka, összesen tehát 12,800 frtnyi jövedelme, mint a körülbelül 11,651 frt 57 krt jövedelmező kolosmonostori apátság bevételeinek megfelelő javadalom a tanulmányi alap javára adassék át. III. Végre a királynő ugyancsak a fennemlitett 1776. évi sept. 18-iki legfelsőbb elhatározásában az árvaház részére a királyföldi tizedből még 2000 köböl gabonát rendelt természetben kiszolgáltatni. A tanulmányi alap és a nagyszebeni árvaház közt létesített csere azonban nem tartott sokáig. Mária Terézia királynő ugyanis a kolosmonostori javakat oly hozzáadással adományozta az árvaháznak, hogy azok ne általa kezeltessenek, hanem bérbeadassanak, s a bérleti kötelezettségek teljesítését az árvaházra is felügyelő alapítványi kath. bizottság ellenőrizze. Mivel azonban ezen birtokokat a tanulmányi alap javára a kolosmonostori uradalom kárpótlásául az árvaház által átengedett 12,800 frtnyi javadalomnak megfelelő haszonbérért kiadni nem lehetett, — az árvaház igazgatója kénytelen volt azokat házilag kezelni. A házilagos kezelés (1767, 1768, 1769, 1770-iki években) átlagban 8000 frtnyi tiszta jövedelmet mutatott fel, tehát 4800 frttal kevesebbet, mint mennyit az árvaház saját biztos készpénz javadalmául a tanulmányi alapnak átengedett. Az 1781-ik évben találkozott ugyan egy bérlő, ki az uradalmat 11,100 frtért kivette s igy remélni lehetett, hogy az árvaház javadalmának 4800 frttal csökkenése ezentúlra megszűnni fog: mindazáltal a bérlő már a harmadik évben — nehogy teljesen tönkre menjen — a bérlet alól felmentetett, s az uradalom legfelsőbb határozat folytán a kamarának azon szándékkal adatott át, hogy majdan az a gróf Bethlen család által a határőrvidék részére átengedett s esetleg még átengedendő birtokok kárpótlására fordittassék. A kolosmonostori uradalom a kincstár által 1785. évben csakugyan átvétetvén, ugyanekkor az árvaház kárpótlására 12,800 frtnyi évi járulék tétetett folyóvá, mint mely összeg megfelelt azon javadalomnak, melyet az árvaház a kolosmonostori uradalom átvételekor a tanulmányi alapnak átengedett.
