Főrendiházi irományok, 1875. IV. kötet • 159-239. sz.

Irományszámok - 1875-209

CCIX. fokra való hágását sem tartották erkölcsiség elleni tettnek; mert hiszen maga a törvény, szabadságot engedve, azt nem tiltotta. Kétségtelen, hogy a hazánkban elterjedt nyilvános uzsoráskodás nagyobb mérvű sajnos növekedése: a közgazdasági viszonyok folytonosan emelkedő ziláltságában, rósz termések és az azok folytán beállott hitelhiány és pénzszükségben leli fő okait, de ezekhez még számos oly közreműködő tényező is járult, melyek a létező és évről-évre nagyobb és fenyegetőbb alakot öltő, messze kiható bajt mintegy állandóvá tették, oly annyira, hogy annak meggátlása s bizonyos keretbe való szorítása az állami tevékenykedés szükségparancsolta feladatává lett. így tehát oly baj enyhítéséről, illetőleg oly intézkedésekről kell a kormánynak gondoskodnia, melyeknek kiható ereje legyen az átalánosan elterjedt uzsora korlátozására, s melyek egyszersmind az erkölcsiség azon elveinek is megfeleljenek, melyek eddigelé sok esetben szem előtt tarthatók nem voltak. Első sorban tehát egy bizonyos maximum meghatározásának szüksége állott be, melyen túl az állam, kormányzati jogánál fogva, minden szolgálatot megtagad egyszerűen azért, mert mindazt, a mi az ajánlatba hozott 8%-tólin túl kamat, kötbér, üzletdíj, megtérítési összeg és melléktartozások czímén követeltetik, erkölcstelennek ismeri el. A bizottság ezen elvnek felállítását maga részéről helyesnek tartja, annyival inkább, mert a törvényjavaslatban elfogadásra ajánlott 8 %-nyi maximum meghatározása minden kételyt kizár az iránt, hogy bármely követelés után megítélendő kamatláb a 8 %-tólit semmi esetben felül nem múlhatja ; sőt oly esetekben, hol a kamatláb meghatározása előlegesen ki nem köttetett, a jelen törvényjavaslat által implicite kifejezett, s a bizottság részéről később felhozandó indokok alapján elfogadásra ajánlandó hivatkozással a törvényes kamatláb ezentúl is, mint eddig, 6 %-tólit teend. (1868 : XXXI. t. ez. 2. §.) Ezen kifejezett elvnek törvényben leendő felvétele által egyúttal meg fog szűnni a kamatuzsorának eddigi azon gyakorlata is, mely mellett eddigelé számtalanszor megtörtént, hogy a folyó