Főrendiházi irományok, 1875. III. kötet • 99-158. sz.
Irományszámok - 1875-106
54 GVL SZÁM. esetén váltóképesség feltétlenül adatnék meg ; holott a bizottság azt minden körülmény közt csak a 24-ik év betöltésével véli megadandónak. A bizottság a 14-ik §-ban az igazságügyminister által eredetileg beterjesztett szöveget vélvén — a §-ok számának jelenlegi sorrendűkben való fentartása végett — egy §-ban elfogadandónak; ennek indokát a következőkben fejti ki: A főrendi házzal közlött szöveg szerint nincs tekintet azon körülményre, vájjon a váltófizetés hiánya miatti óvás felvételére rendelt határidő eltelte után történt forgatásnál, az elfogadásból eredő jogokon kivül viszkereseti jognak van-e helye vagy nincs, valamint az sem mondatik ki, hogy a fizetés hiánya miatt ovatolt váltón, a forgatmányos egyedül saját előzőjének, az elfogadó s azok elleni jogaiba lép, kik a váltót az óvás felvételéig forgatták; sem annak, hogy a fizetés hiánya miatti óvás felvételére rendelt határidő eltelte után forgatott váltó tulajdonosa köteles azt a lejárat utáni első forgatmány keltétől számítandó 2 év alatt fizetés végett bemutatói, illetőleg ha a fizetés megtagadtatnék, óvással élni, kifejezés nincs adva; továbbá, hogy ezen kötelezettség elmulasztása esetén a lejárat utáni forgatók elleni viszkereseti joga megszűnik, — végre, hogy a váltóelfogadó kötelezettségének elévülése mikor áll be? s mely időben kötelessége a váltótulajdonosnak a fizetés végetti bemutatást teljesíteni illetve óvással élni. A bizottság ezek alapján a 14. §-t ily szövegben javalja elfogadtatni: „14. §. Ha a váltó a fizetés hiánya miatti óvás felvételére rendelt határidő eltelte után s a nélkül, hogy az óvás felvétetett volna, tovább forgattatik: a forgatmányos az elfogadásból eredő jogokon kivül, még viszkereseti jogokat nyer azon előzők ellen is, kik a váltót az érintett idő után forgatták. Ellenben ha a váltó a forgatás előtt, fizetés hiánya miatt, már ovatoltatott : a forgatmányos egyedül saját előzőjének az elfogadó és azok elleni jogaiba lép, a kik a váltót az óvás felvételéig forgatták. Maga a forgató ily esetben 'váltójogilag nincs kötelezve. A fizetés hiánya miatti óvás felvételére rendelt határidő eltelte után forgatott váltó tulajdonosa köteles azt a lejárat utáni első forgatmány keltétől, vagy ha ez a váltón ki nem tűnnék, a lejárattól számítandó két év alatt fizetés végett bemutatni, és ha a fizetés megtagadtatnék, óvással élni. Ezen kötelezettség elmulasztása a lejárat utáni forgatók elleni viszkereset elvesztését vonja maga után. Ha a váltó-elfogadó kötelezettségének elévülése a lejárat utáni első forgatmány keltétől számitandó két év előtt állna be: a váltótulajdonos köteles a fizetés végetti bemutatást az elévülési határnap előtt teljesitni, és ha a fizetés megtagadtatnék: óvással élni." A 37. §-nál : miután a budapesti értéktőzsdén középár egyátalában nem jegyeztetik s az átlagár iránti megállapodás különböző magyarázatokra adhatna alkalmat, következő szöveg elfogadása javasoltatik : „37. §. A fizetést a váltóban kitett pénznemben kell teljesiteni. Ha a váltó, a fizetés helyén folyamatban nem levő pénznemről vagy számolási értékről szól, — a mennyiben a kibocsátó a fizetést a váltóban kitett pénznemben ezen szóval: valósággal vagy más hasonló kifejezéssel határozottan ki nem kötötte — a fizetés az országban folyamatban levő pénznemben teljesítendő azon folyam szerint, melyben azon pénznem a budapesti értéktőzsdén a fizetési napot megelőzőleg utolszor jegyzett árfolyamok középáraként mutatkozik." A 41. §-ban helyesb szövegezés miatt ajánltatik: 41, §. 3-ik bekezdésénél ezen szó után — „vehető' fel" — „legkésőbb azonban" tétele, a megelőző „annak" szó kihagyásával. A 45. §. 3-ik bekezdésének végsorában ez után : „elveszti ezen személyek elleni igényét",
