Főrendiházi irományok, 1875. III. kötet • 99-158. sz.

Irományszámok - 1875-106

GVL SZÁM. 55 ajánltatik e mondat: „a lejárattól a kereset benyújtásáig járó kamatok és költségekre nézve" felvétele, mely a helyesebb értelmezésben leli indokát. Az 50. és 51. §§-ban s pedig az 50. §. 6-ik bekezdésében „váltó árfolyam" elé, szintúgy az 51. §. 5-ik bekezdésében ugyanazon szó, valamint a 6-ik bekezdésben „piacz" szó elé — e szó „közép" tétessék, A 77-ik §. második bekezdésének 2-4k sorában „és" szó után a következő szöveg felvétele ajánltatik „a váltó előbbi birtoklását kimutatni." Ezen változás abban leli indokát, hogy a bizottság elégnek tartja a váltó előbbi birtoklásánakkimutatását, nem pedig az elvesztésnek bizonyítását, a mi negatív dolog lévén, felette sok nehézségre szolgáltatna alkalmat. Ugyanezen bekezdés 4-ik sorában helyesb szövegezés kedvéért „elégségesnek" helyett „elégségeseknek* teendő. Szintúgy ezen bekezdés utolsó szava „érvényesítse" helyett „bejelentse'

1 használtassák. Ezen szakasz utolsó bekezdésének első sorában ezen szó után „naptól" következő szöveg ajánltatik: „lejárt váltónál a megsemmisítési eljárás megindítása iránt kibocsátott hirdet' menynek, a hivatalos hírlapban élsŐ megjelenését követő naptól számíttatik" » A bizottság helyesebbnek tartja, hogy a megsemmisítési eljárás a hivatalos lapban tétessék közzé, és ezen tény bekövetkezte képezze a megsemmisítési eljárás megindításának első momentumát. A 96. §-ban helyesebb szövegzés czéljából az első bekezdés 2-ik sorában „meg" és %

hol" szavak közé „a" felvétele javaltatik. A 98. §. pedig a következő szövegben elfogadásra ajánltatik. „98. §. A váltó-óvásokat oly helyeken, hol közjegyző vagy váltó jegyző van, ezek] más helyen pedig a járásbiró, aljárásbiró, a járásbíróságoknál beosztott jegyzők és aljegyzők eszközlik." Indokolja ezen szakasz ilyetén szövegezését különösen azon körülmény, hogy váltóóvásokat, nem egyedül a váltótörvényszékek egykori helyein létező váltó-jegyzők, hanem egyszersmind a fővárosban s a hol több közjegyző van egy helyen, azok az óvatolást nem egyedül kerületökben, de az egész székhelyen eszközölhetik. Azonfelül helyesebb, — sa jelen állapotnak inkább megfelelő, ha a járásbíróságoknál működő jegyzők és különösen aljegyzők azon biróság kerületében gyakorolják az óvatolást, a melynél tényleg működés czéljából beosztva vannak. A 102. §-ban a bizottság az országban dívó szokások s helyi viszonyokat véve tekintetbe, szükségesnek tartja, az elfogadás vagy fizetés végetti bemutatás vagy óvás eszközlésére délután 2—6 óráig megállapított időt leszállítani; miért is ajánlja, hogy 6 óra helyett ,5" tétessék". A 106. §-nál a bizottság tekintettel arra, hogy a 2-ik bekezdésben megállapított eset vidéken is bekövetkezhetik, s a papírok eladása ugyanott nem eszközölhető, a következő szöveg elfogadását ajánlja (106. §. 2-ik bekezdés) : „Ha a váltó fizetési helyén tőzsde nem létezik : á váltóbirtokos, az azon helyhez legközelebb eső tőzsdén, a lejárati naptól számitandó harmadik napon adhatja el a papirokat; vagy pedig azokat, az azon napi árfolyamban követelése erejéig megtarthatja. Köteles azonban erről az adóst, e cselekmények valamelyikének foganatosítását követő 24 óra alatt, levélben értesíteni. A 109. §. szükségesnek tartja a bizottság a megtartási jog foganatjára nézve, hogy az, ha a kézi záloggal egyenlőnek ismertetik el, az mindenkor kereset utján érvényesíttessék; miért is e szakasz elfogadását a következő szövegben ajánlja: 109. §. n

A megtartási jog kereset utján érvényesíthető, s hatályára nézve a kézi záloggal egymlŐS