Főrendiházi irományok, 1875. III. kötet • 99-158. sz.

Irományszámok - 1875-101

CL SZÁM. 27 27. §. Fegyelmi ügyekben két egybehangzó határozat ellen további felebbezésnek nincs helye; s az igy befejezett ügyek a közigazgatási bizottságnak havonkint bejelentendők; a főispán (főkirálybiró stb.) azonban az ekként bevégzett ügyről 8 nap alatt jelentést tenni tartozik s a belügyminister újabb 15 nap alatt az iratokat végleges elintézés végett felkivánhatja. 28. §. Súlyosabb pénzbírságok és a hivatalból való elbocsátás eseteiben elsőfokú határo­zathozatal előtt a tiszti ügyész véleménye mindig meghallgatandó s a bepanaszolt előljáró jogositva van az ügyészi véleményt, valamint a vizsgálat eredményét megtekinteni és arra 8 nap alatt Írásbeli nyilatkozatot tenni. Felebbezés esetén úgy a tiszti ügyész véleménye, mint a nyilatkozat az iratokhoz csatolandó. 29. §. A hivatalától felfüggesztett előljáró s a segéd- és kezelő személyzet tagja, a mennyi­ben nem hivatalvesztéssel büntettetett, a fegyelmi határozat feltételeinek teljesítése után állo­másába visszahelyezendő. 30. §. A hivatalvesztéssel büntetett előljáró helye a legközelebbi közgyűlésen betöltendő, de az, a ki hivatalvesztésre ítéltetett, a rendes tisztújítás bekövetkezte előtt újból meg nem választható, másodizbeni hivatalvesztés esetén pedig elveszti további szolgálati képességét. • 3t. §. Azon folyamatban levő fegyelmi ügyek, melyekben ezen törvény életbeléptekor a tiszti kereset már elrendeltetett, az 1871 : XVIII. törvényczikk határozványai szerint fejezendők be, azoknál pedig, melyekben még a tiszti kereset elrendelve nincs, a további eljárás ezen törvény értelmében folytatandó. 32. §. Az 1871 : XVIII. törvényczikk 120., 121. és 122. §-ai (az 1868 : XXXVIII. törvény­czikknek a községi iskolákra fordítandó költségekről szóló rendelkezései kivételével) hatályon kivül helyeztetnek. 33. §. A községi adók kivetésére nézve a következők rendeltetnek: Kis- és nagy községekben ép úgy mint rendezett tanácsú városokban a község minden tagját egyenlően érdeklő közigazgatási költségek az Összes egyenes államadók arányában ; azon költségek pedig, melyek a földbirtok érdekében tétetnek, csak az érdekeltek földadója arányában vettetnek ki ; azon költségek végre, a melyek a két osztályba nem sorozhatok, milyenek a bei­rendőrségi és a közbiztonságra vonatkozó kiadások, a föld- bányaadó és a pusztai haszon­bérlőknek ezen haszonbérlet után fizetett jövedelmi adója kivételével, a többi egyenes adó­nemekre vettetnek ki. Az első pont alatt emiitett közigazgatási költségek kivetésének alapjául a községhez közigazgatásilag csatolt puszta, illetőleg havasok után fizetett egyenes adóknak csak fele része vétethetik. 4*

Next

/
Thumbnails
Contents