Főrendiházi irományok, 1875. III. kötet • 99-158. sz.

Irományszámok - 1875-101

28 CI. SZÁM. A gazdászati és mezei felügyelet költségeihez járulni nem tartoznak a községben lévő vagy a községhez csatolt földbirtokok tulajdonosai, kik e költségeknek hasznát nem veszik és e tekintetben magukról gondoskodnak. Két község egymás mellett levő határain épült gazdászati, kereskedelmi vagy gyártelepek tulajdonosai, a telephez tartozó beltelkek hovatartozása iránt, a jelenben fennállókra nézve ezen törvény életbeléptétől számitott egy év alatt, — az ezután létesítendőkre nézve pedig a telep felállitása alkalmával a tárgyalást meginditani tartoznak. 34. §. Rendezett tanácsú városokban a törvényhatóság indokolt előterjesztése folytán, a mennyiben az állam jövedelmeinek csökkenése s az ipar és kereskedelem érdekeinek veszélyeztetése nélkül eszközölhető, a kormány kivételesen megengedheti, hogy azok közvetett államadókra is vethessenek pótadót, s jövedelmeik szaporítása végett a városban s annak területén illetékeket, helypénzeket, vámokat szedhessenek, sőt az állam által igénybe nem vett új adónemeket is hozhassanak be. 35. §. A községi lakosok kézi és szekeres munkára is kötelezhetők. E szolgálmányok a közmunka szabályozásáról szóló törvény elvei szerint vettetnek ki s vagy természetben teljesíttetnek vagy pénzzel váltatnak meg és csak az utczák, a községet védő gátak, közlekedési vonalak és eszközök fentartására fordíthatók. 36. §. A község belsejében lévő utak és egyéb közlekedési eszközök fentartásához szükséges szolgálmányok alól azonban a községhez közigazgatásilag csatolt puszták, illetőleg havasok birtokosai kivétetnek, ha a községben semminemű belsőséggel nem birnak. Valamint nem tartoznak járulni a községi dülőutak és a községet vagy annak határát védő gátak fentartásához sem, ha kimutatják, hogy az előbbieket nem használják, illetőleg hogy az utóbbiak egyszersmind birtokaikat is nem védik. 37. §. Közveszély, tudniillik hófúvás, árviz, tüz stb. eseteiben az elöljáróság, tekintet nélkül az előző §-ban tett kivételre, az összes gyalog és szekeres erőt a veszély elhárítására betudás nélkül felhasználhatja. 38. §. A községek és a hozzájuk csatolt puszták, illetőleg havasok birtokosai a községi adók és egyéb szolgálmányok megváltása végett, bizonyos átalányösszeg fizetése iránt 6 évről 6 évre terjedő egyezséget köthetnek. Ezen egyezség érvényességéhez a törvényhatóság jóváhagyása szükséges, mely ha megtagadtatott, ezen határozat bármelyik fél által a belügyministerhez felebbezhető. 39. §. Az 187Í: XVIII. törvényczikk 134., 135. és 136. §§-ai helyett a következők rendeltetnek : Rendezett tanácsú városoknak külön törvényhatósággá leendő átalakulását a törvényhozás engedi meg.