Főrendiházi irományok, 1875. II. kötet • 52-99. sz.
Irományszámok - 1875-96
Uî XCVI. SZÁM. Részletes indokolás. I. FEJEZET. A törvényjavaslat I. fejezete az Írásbeli magán-végrendeletek kellékeivel foglalkozik. Tudva van, hogy a római és canonjog, mely ezen kellékekre nézve hazánkban is jelentékeny befolyású volt, a végrendelkezések tekintetében mennyire túlszigoru szabályokat követett. Már az 1715. XXVII. törvényczikk szükségesnek látta e szigort enyhíteni, a mennyiben hét tanú helyett ötöt elegendőnek tartott. Későbbi törvényeken a visszahatás még inkább érezhető. Az osztrák polgári törvénykönyv a végrendeletek alakszerűségeire nézve a másik szélsőségbe ment át; a mennyiben a végrendelkező által önkezűleg irt és aláirt végrendeletet tanuk nélkül is érvényesnek ismerte; más esetben pedig rendszerint három tanút elégnek tartott. E szélsőségek közt az ujabb európai codexek középutat követnek: A szász törvénykönyv 2100. §-a a bíróságon kivül készített végrendeletekhez öt tanú jelenlétét kivánja meg. A zürichi törvénykönyv 2056—2065. §-ai rendes végrendeletek érvényéhez megkívánják, hogy azt a végrendelkező vagy általa Önkezűleg irva és aláírva megőrzés végett a közjegyzőnek adja át, vagy a közjegyző és két tanú előtt jelentse ki, és csak kivételesen rögtönös halálveszély esetében ismerik el ^rvényesnek a közjegyző mellőzésével ; három tanú előtt nyilvánított magánvégrendeletet; ezt is csak azon feltétel alatt, ha a végrendelkező a végrendelet tételétől számított 4 nap alatt meghal vagy többé nincs azon helyzetben, hogy közjegyző előtt rendes végrendeletet tehessen, és ha a tanuk egyike ezen 2 nap alatt a közjegyzőnek a rendkívüli végrendelkezésről jelentést tesz. A végrendelkezés alakszerűségeinek megállapításánál egyrészről irányadó, hogy az e tárgyban megállapítandó jogszabályok kellő biztosítékot nyújtsanak arra nézve, miszerint a rendelkezőnek valódi végakarata fog érvényre emelkedni, másrészről gondoskodni kell, hogy felesleges alakszerűségek felállítása által a végakarat-nyilvánitás elé szükségtelen akadályok ne gördittessenek. E szempontból kiindulva nálunk, a hol a közjegyzői intézmény még csak az életbeléptetés stádiumában van, e mellett a közjegyzőség uj s közjegyzők nem is mindenütt lesznek alkalmazva, a zürichi törvénykönyv intézkedése követendőnek épen nem mutatkozik. 1. §. A törvényjavaslat 1. §-a az írásbeli magán végrendeleteknél a tanuk számát állapítván ïneg, a végrendelkező által önkezűleg irt és aláirt végrendeleteknél két tanúnak, az irni és olvasni tudó örökhagyó által Önkezűleg aláirt végrendeletnél három tanúnak, végre az irni és olvasni nem tudó vagy a végrendeletet Önkezűleg alá nem író Örökhagyó végintézkedésénél négy tanúnak jelenlétét kivánja. Nem fogadja el ennélfogva az osztrák polgári törvénykönyv azon intézkedését, mely szerint az önkezűleg irt és aláirt végrendelet (testamentum olographum) tanuk nélkül is érvényes. Minél inkább látjuk azt, hogy az irás-utánzás mintegy a művészetig megy, s minél inkább tapasztaljuk, hogy az aláírás valódiságának szakértők általi megállapítása mily ingatag; annál több aggály merül fel az ellen, hogy a tanuk mellőztessenek, mert a végrendelet az örökhagyó halála után