Főrendiházi irományok, 1875. II. kötet • 52-99. sz.

Irományszámok - 1875-88

324 LXXXVIII. SZÁM. detésének indokolásául az országgyűlésnek bemutattam, arra kértem fel a törvényhozást, miszerint nekem a pénztigyigazgatóságoknak, adóhivataloknak és az egyenes adók kivetési költségeinek ezímei közt az átruházási jogot engedélyezni méltóztassék, megemlítvén, hogy az ezen három czim alatt előirányzott költségek azon részéből, mely tisztán az egyenes adóügy kezelésének költségeit foglalja magában, főösszegének átalánykép leendő megállapítása esetén, előleges számitásom szerint 10%-nyi megtakaritás elérhető lesz, miután kétséget nem szenved, hogy azon egyszerüsitések folytán, melyek a jelen törvényben a kivetési és behajtási eljárásra nézve terveztetnek, és melyekről alább lészen szó, a pénzügyigazgatás ezen ágazatában tetemes létszámapadást fogok érvényesíthetni* 2. A kivetési eljárást oly módon igyekeztem szabályozni, hogy az gyorsabb, az adózóra nézve biztosabb és lehetőleg igazságos legyen. Egyszerűbbé van téve sokban az eljárás s a folytonos felügyelet és a közegek szabatos megjelölése által könnyebben s igy gyorsabban és jobban lesz foganatosítható. A kivetés mindazon adónemekre nézve, melyek bizottsági megállapodások tárgyát a törvény szerint nem képezik, a községi közegekre bizatik, magától értetőleg : a királyi adófelügyelŐk folytonos ellenőrzése mellett. Ez intézkedés lényeges módosítása a fennálló rendszernek. Jelenleg ezen kivetési munkákat a kir. adóhivatalok végzik ; nem szükséges hosszasan kimutatni azt, mily nagy mérvben fognak ez intézkedés folytán az adóhivatalok teendői apadni. A munka helyességeért kezeskedik annak egyszerű volta, mert csak állandó adótételek alkalmazásáról van szó, és a kir. adófelügyelők által gyakorlandó ellenőrzés. A kivető és felszólamlási bizottságokra vonatkozó intézkedések a fennálló rendszerrel szemben csak azt a módosítást tartalmazzák, hogy a törvényhatóságok kebelében alakítandó közigazg. bizottságok házadóügyekre, és a községi közegek által foganatosított adókivetésekre nézve felebbviteli hatóság jogával ruháztatnak fel, s hogy a felszólamlási bizottságok, melyek eddig a pénzügy igazgatóságok székhelyén működtek, a javaslat szerint minden közigazgatási bizottság székhelyén fognak alakíttatni. Ezen módosítások czélja: költségkim él és mellett az ügyek legombolyitását egyszerűsíteni és siettetni. A felebbezési jognak oly módon megszorítása, hogy két egyenlő végzés ellen felfolyamodásnak helye nincsen, a központi kormányzat teendőit nem csekély mérvben fogja apasztani, ugy, hogy idővel itt is személyzet-apasztás fog lehető válni. v Az adók könyvelésére és nyilvánítására nézve javaslatba hozott intézkedéseket czélravezetőknek tartom, minthogy ezen ügyek ellátása a községi jegyzőkre (városi adóhivatalokra), tehát oly közegekre fog bízatni, melyektől e téren szakismeret leginkább várható, s minthogy a törvényjavaslatban gondoskodva van arról, hogy a mulasztó közegek ellen pénzbírságok és esetleg fegyelmi kereset is alkalmazhatók lesznek. Az adókönyvecskék kézbesítéséért szedendő dijak iránti intézkedés czélja: odahatni, — hogy minden egyes adózó adókönyvecskével legyen ellátva, holott jelenleg ily könyvecskék kiállítása az adózók nem csekély hátrányára, sok esetben egészen elmarad. A múlt évekből fenmaradt adóhátralékoknak részletekre felosztása lehetővé fogja tenni azt, hogy azok bizonyos évek folytán egészen törlesztessenek. A hátralékoknak ily módoni fel-