Főrendiházi irományok, 1875. II. kötet • 52-99. sz.

Irományszámok - 1875-88

LXXXVIII. SZÁM. 323 À királyi adófelügyelők felállítása folytán elesnek a pénzügyigazgatóságok jogköréből az adóügyek, kivételével a számvevőségi szigorlatnak, mely ezentúl is azok számvevő osztályainál meghagyatik, a kir. adóhivataloknál pedig egyedül az egyenes adók pénztári kezelése marad meg. A kir. adófelügyelők megindítják évenkint az adókivetést, elkészítik a bizottsági megállapodás tárgyát képező adónemekre nézve a kivetési javaslatokat, kiróják sommásan a földadót, engedélyezik az adófizetési haladékokat és a törvény szerint járó adómentességeket, ellenőrzik a községi közegeket és járási tisztviselőket, s rendelkeznek is velők mindazokban, miket azok az adóügyek ellátása körül teljesíteni tartoznak, végre elsőfokulag határoznak azon fegyelmi vétségek felett^ melyeket állami közegek az adóügyek ellátásánál követtek el. A törvényhatóságok kebelében alakítandó közigazgatási bizottságok ellenben felügyelnek arra, hogy a kir. adófelügyelők a fent körülirt ellenőrzést teljesitsék, ellenőrzik azokat e feladat teljesítésénél és intézkednek, ha nehézségek merülnek fel. Ez első sorban teendőjük — második fontos feladatuk lesz megállapítani a kir. adófelügyelőnek mint a bizottság szavazati joggal biró adóügyi előadójának javaslatára az adóelengedéseket, felebbviteli hatóság jogait gyakorolják a községi közegek által készitett adókivetések és a földadó kivetése ellen, továbbá a kir. adófelügyelők határozatai ellen beadott felszólamlások felett, s mindazon esetekben, melyekre nézve a közigazgatási bizottságok felebbviteli hatóság jogával felruháztatnak, külön szabály vagy rendelet által. A bizottság tanácskozmányaiban adóügyi előadóként résztvevő királyi adófelügyelő köteles mindazon határozatokat, melyek törvénybe vagy szabályba ütköznek, az államkincstár érdekeit sértik, vagy a törvény szerint hivatalból felebbezendők, a pénzügyministerhez felebbezni. Ezek fovonásaikban azon intézkedések, melyeket az adóügyek vezetését illetőleg javaslatba hozok. Ezen intézkedések által létre hozatik az állami, törvényhatósági és községi közegek között azon szerves Összefüggés, mely az adóügyek helyes ellátására okvetlenül szükséges, s melynek hiányát a fennálló rendszerben oly sajnosán érezzük. Javaslatom azon része, mely szerint a kir. adófelügyelő adóügyekben rendelkezik a községi és járási tisztviselőkkel, lényeges feltétele annak, hogy az életbeléptetendő intézkedések sikere biztosittassék, több évi tapasztalás ugyanis sajnosán tüntette fel azon visszás helyzetet, melyben a pénzügyi közegek a községi és járási tisztviselőkkel szemben voltak, s mely visszás helyzet számos esetben előidézte azt, hogy vagy az adózó közönségnek alapos panaszokra adatott ok, vagy hogy az államkincstár jogos igényei kielégítést nem nyertek. Javaslatom ezen része tehát sarkalatos intézkedés, melynek megváltoztatása egyértelmű volna a tervezett gyökeres és mint reménylem üdvös reformnak elejtésével. Javaslatom szerint az adóügyek ellátásának vezetése a megyék székhelyére áttétetik, illetőleg a pénzügyigazgatóságoknál eddig összpontosulva történt kezelés decentralizáltatik, mi által az adóügyi szolgálat csak nyerhet, mert a megye székhelyén működő kir. adófelügyelő sokkal inkább lesz azon helyzetben a vidék helyi, üzleti és kereskedelmi viszonyairól tudomást szerezhetni, mint ezt eddig megszerezni képes vala a pénzügyigazgatóság, melynek kerülete 4—7 megyét foglal magában. Ugyanez okból körmyü lesz a kir. adófelügyelőnek azon időpontokat is felhasználni, melyek az adóbehajtás foganatosítására a legalkalmasabbak. Végre megjegyzem, hogy a királyi adó felügy élők intézményének elfogadása által a királyi pénzügyigazgatóságok és királyi adóhivatalok teendői nagy apadást szenvedendnek, és azért lehetséges lesz azok személyzetének számát megszorítani és ez által nem megvetendő költségmegtakarítást is elérni. E megtakarítást szám szerint meghatározni most, midőn a felállítandó királyi adófel ügyelők száma még nem tudatik, és azok segédszemélyzetének létszáma is a szervezés első évében teendő tapasztalások alapján lesz csak megállapítható, képes nem vagyok, és azért azon előterjesztésemben, melyet a magyar királyi pénzügy Ministerium 1876. évi költség-